Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

L A visitatio liminum és a püspöki jelentések. A visitatio liminum ősrégi szokása az Egyháznak, már I, Leó pápa idejében is megtaláljuk nyomait. E jellegzetes főpapi kötelezettségnek azonban igazi megalapítója és mindmáig kiható törvényhozója a nagy szervező V. Sixtus pápa. 1585-ben megjelent „Romanus Pontifex" kezdetű konstitúciójában elrendelte, hogy minden pátriarka, prímás, érsek és püspök felszentelése, illetve a pallium átvétele vagy más egyházmegyébe való áthelyeztetése előtt esküvel fogadja meg, hogy a konstitúcióban meghatározott időközökben az apostolok sírját személyesen, törvényes akadályoztatása esetén pedig követe által fogja meglátogatni, s ez alkalommal a pápának egyházmegyéje állapotáról jelentést terjeszt elő. A vizitációra megállapított időközök az egyes országok távolsága szerint három, négy, öt illetve tíz év. Magyarország a négyévenkinti csoportba tartozik. „Immensa" konstitúció jávai a jelentések átvételét, átvizsgálását és a válaszadást a Congregatio Conciliíre bízta. A püspöki jelentések történetében még meg kell emlékeznünk XIII. Benedek pápáról. Alatta 1725-ben a lateráni zsinat elhatározta, hogy a jelentések egyöntetűsége érdekében utasítást ad ki. Ezt az instrukciót a Congregatio Concilii akkori titkára, Prosper Lambertini, a későbbi XIV, Benedek pápa szerkesztette. Ez az utasítás a jelentések elkészítésére nézve 1918-ig volt irányadó, amikor a Congregatio Consistorialis kiadta a most is érvényben levő formulát. XIV. Benedek a limina és jelentésadás kötelezettségét a nullius prelátusokra is kiterjesztette, („Quod sancta", 1740,) Fontos még megemlítenünk, hogy X. Pius pápa a püspöki relációkat a Congregatio Consistorialis hatáskörébe utalta („Sapienti consilio", 1908), s ugyancsak ő az európai püspökök límina-kötelezettségét öt, az Európán kívüliekét tíz évben állapította meg. („A remotissíma", 1909.)

1 V. Sixtus reformja messze kiható jelentőségű az Egyház életében. A püspököket szorosabban hozzákapcsolta a Szentszék1 Huszár, A Visitatio Liminum, Bpest, 1904. 3—10. (Különlenyomat a Hittud. Folyóirat 1904-es évfolyamából.) és egyházjogi kézikönyvek. Újabb összefoglaló munka e tárgyról: Päter, Die bischöfliche Visitatio Liminum SS. Apostolorum. Paderborn, 1914.