Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

mákon kívül mindent az uralkodó mint apostoli király intéztet el hivatalai által; ezért az engedetlenek és fegyelmezetlenek, látván hogy főpásztoruk semmit sem tehet vagy bízva az említett hivatalokhoz való folyamodásban, még makacsabbak gonoszságukban s a pktől kimért fenyítést hasonló folyamodásokkal késleltetni iparkodnak, — Alulírt pk, az elődei alatt a Kamarával elcserélt pki birtokok legnagyobb részét visszaszerezte. Néhány új plébánialakot építtetett. Több mint 50 szegény iskolásgyermeknek ad mindennapi ellátást. Az egyházi bizottságban a plébánosok kongruájának növelése és az egyházi fegyelem helyreállítása érdekében jó reménynyel harcolt. A szegényeken, főként a koldulni szégyenlőkön segített. Birtokain elemiiskolákat emeltetett. A római szertartást — az 1630, 1633, 1638 és 1648-i nemzeti zsinatok s VIII, Orbán említett bullája értelmében, amely a zágrábi misekönyvet és breviáriumot kifejezetten helytelenítette — az egész egyházmegyére behozta, igaz hogy borzasztó mozgalmak árán, amelyeket egyes kanonokok a régi ritus megszüntetése miatt keltettek. Most is izgatnak s a jövőre nézve is ezzel fenyegetőznek; de a pk. erősen kitartott, kitart es ki is fog tartani. Ámbár 1729- vagy 1730-ban a kanonokok a Patachich-ügygyel kapcsolatosan a Szentszék előtt azt vallották, hogy minden kanonok jövedelme úgy tekintendő, mint napi osztalék, s ámbár 1329-ben II. László pk. az officium egyes részeiről elmaradókra pénzbüntetést szabott, s bár a káptalannak 1510-ben II, Gyula pápától megerősített statutumai szt. a karimáról elmaradókat jövedelmüktől meg kell fosztani: most mégis a sz. e.-i kanonokok igen kevés kivétellel a konventmiséről és a kánoni hórákról is büntetlenül távolmaradnak s a legtöbben csak nagyobb ünnepeken láthatók székükben; a praebendariusok ellenben, bár nincsen osztalékuk, a kóruskötelezettséget meglehetősen teljesítik. A kanonokok alapításuk után mindennap mondtak konventmisét, később ritkábban, főként duplex officiumú ünnepeken, most a római szertartás bevezetése miatt csak parancsolt ünnepeken; egyébként azonban a manzionáriusok az ő nevükben mindennap éneklik a konventmisét. A praebendariusoknak és a csázmai káptalannak vannak statútumaik; a sz. e.-i káptalannak vagy nincsenek, vagy ha vannak, György zágrábi pk.

1

4 bizonyos külön tárgyakra vonatkozó konstitúció jából származnak, mert mint az ingadozó hajót, úgy vezetik őket a bizonytalan szokások. 1771-ben az uralkodó a teológus éspoenit, kinevezésének jogát is magának tartotta fönn, pki jelölés alapján. Előbb a pk. nevezte ki. Külön teol. és poenit. praebenda nincs. A pk. olyant választott ki a kanonokok közül poenitentiariusnak aki — bárha nincs is akadémiai fokozata — e tisztet szívesen végzi s nemcsak ünnepeken, hanem hétköznap is szorgalmasan rendelkezésre áll. — A plébánosok megtartják a rezidenciát, A Rit. 1

4 Két György nevű zágrábi pk. volt a jelentés koráig: Draskovich (1563—78.) és Branjug (1723—48.)