Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Kollerianum, fasc. 13. No. 19. Az irat külső oldalán: Fragmentum relationis dioecesanae, per denominatum Excellmum D. Eppum Romám submissae. Évszám nincs rajta, keltezésére nézve 1. a 9. jegyzetet. A jelentést Rómában a Concilii Kongregációban sem a veszprémi püspökség, sem a többi magyar püspökség iratai között nem találtuk meg. Ennek a relációnak az a körülmény ad alapvető fontosságot, hogy a dismembratio előtti, öt vármegyére terjedő veszprémi püspökségnek utolsó részletes leírása, s Biró Márton püspöknek két említett jelentésével együttesen használva a veszprémi egyházmegyéről a 18. sz. második felében részletes és pontos képet ad. Ezért szószerint egészében közöljük. A figyelem ráirányításáért és a készséges rendelkezésre bocsátásért dr. Pfeiffer János szentszéki jegyző, püspöki levéltáros úrnak e helyütt is leghálásabb köszönetünket fejezzük ki. E jelentés mellett van egy töredékes, annak egyes részeihez alapul szolgáló fogalmazvány. E kezdeti fogalmazványt bizonyos helyeken — mindig külön jelezve — szintén felhasználtuk. A szövegben a könnyebb áttekinthetőség kedvéért alkalmazott kiemelések tőlünk valók. A gyakran előforduló szavakra a következő rövidítéseket használjuk: eccl. par. poss. = ecclesia parochialis possessionis; s. sup. suff. instr., prov. = sacra supellectili sufficienter instructa, provisa; num. an. cath. = numerát animas catholicas. Az itt előforduló szavakat külön használva is — ha a félreértés ki van zárva — e szerint rövidítettük, olykor többesszám esetében is. Relatio Status Dioecesis Weszprimiensis. Caput I. De Statu Ecclesiae Materiali. Cathedralis ecclesia haec Veszprimiensis fundata est anno 1009. a protorege regni huius Hungáriáé S. Stephano

5; aedificata vero a regina Gisela, coniuge eiusdem S. Regis, qui iurisdictioni episcopi ecclesiae huius comitatus quinque, Veszprimiensem nempe, Szaladiensem, Simighiensem, Alba-Regalensem et Pilisiensem subiecit, atque ex his quinque comitatibus dioecesim hanc Veszprimiensem constituit, quae cum dioecesibus Strigoniense, Vaciense, Quinque Ecclesiense, Jaurinense et Zagrabiense conterminatur. Dioecesi quidem huic integri illi quinque comitatus ex primaeva sui institutione subiecti fuerunt, sed postquam per capitales Christiani nominis hostes, Turcas, tota fere Hungaria subiugata, totumque capitulum una cum episcopo suo exterminatum fuisset, taliterque ecclesia suo viduata pastore centum et amplius annos gemere debuisset, alii vicini in suo flore consistentes, aut saltem citius suis restituti sedibus episcopi, signanter Zagrabiensis ex comitatu Szaladiense magnam, uti et ex Simighiense comitatu cum Quinque-Ecclesiense episcopo aliquam, ex Veszprimiense vero comitatu Jaurinensis notabilem partem, plurimasque parochias hinc avellentes suae adiunxerunt dioecesi; 5 A veszprémi püspökség későbbi átiratból ismeretes alapítólevelének kiállítását 1009-re szokták tenni, de ez az évszám nem megbízható. A püspökség már előbb is fennállott, a pannonhalmi alapítólevélben is szerepel. Erdélyi László szerint már 1001-ben volt Veszprémnek püspöke, Hóman szerint 1002ben alapította Sz. István e püspökséget. V. ö. Szentpétery, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Bpest, 1923.2. — Erdélyi, Árpádkor. Bpest, 1922. 87. — Hóman, Magyar Történet I. 203.