Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

oktatni. A plébánosok vasár- és ünnepnap a népért miséznek, ami az e. m.-i szabályban is elő van írva. A hajkoronától kezdve a többi rend fölvétele előtt 3 napos szentgyakorlat van a spirituális vezetése alatt. A papok állandóan mind hordják a papi ruhát, hacsak nem utaznak, vagy a gazda­ság körül nem foglalkoznak; ily alkalmakkor mindegyikük hosszú világi ruhát visel. A meglevő privilégium fori a hajkoronát és papi ruhát viselő kispapokra is érvényes. A klerikusokat 4 év alatt az illetékesek az egyházi tudományokban és fegyelemben kiképezik, a lelkészkedő papságnak pedig a már említett esperesi gyűléseken vannak az erkölcstanba és a szertartásokba vágó megbeszélései. Ezeken a plébánosok és káplánok mind kötelesek megjelenni. A világi papság erkölcsei az evangélium törvényének és a sz. kánonok­nak megfelelőek. Jelenleg nincs botrányos életű pap, mert a vétkezők a deíiciens házba kerülnek, ahol iparkodnak őket meg­javítani. A szerzetesek erkölcsei a szabályoknak és a kolostori fegye­lemnek általában megfelelnek, a pk. joghatósága ellen semmi sérelmet sem tapasztalt részükről. — Egy női kolostor van az egyház­megyében, a váradolaszi orsolyáké. Szabályaikat megtartják, a klauzúrát is sértetlenül. Rendes gyóntatójuk jelenleg a poenit. kanonok, aki hetenként kétszer megy a zárdába. A pk, a Trid. XXV. 10. de reg. szt. évente kétszer-háromszor rendkívüli gyónta­tót bocsát rendelkezésükre, „qui omnium confessiones audire debeat." Az Oltáriszentség a mellettük levő templomban van, ahol az istentiszteletet saját káplánjuk végzi, aki egyúttal a kolostor iskolájában a leányok hittanára. A kolostor alapítója Szenczy Ist­ván néhai apát és kanonok, aki 1771-ben Váradolasziban tágas házat és kertet vett, a kolostor céljainak megfelelően átalakíttatta, s javadalomul 20.000 frtot adott. Az alapítást a pk. jóváhagyta, majd Mária Terézia megerősítette, azzal a kötelezettséggel, hogy lányokat tanítsanak a hit alapjaira és más, nekik szükséges tudo­mányokra, valamint női munkákra. Idő multán elsősorban váradi pkök és kanonokok adományával gyarapodott az alapítvány, amely az apácák kurátor-kanonokának felügyelete és gondozása alatt van, akit a pk. előterjesztésére a király nevez ki. Az e. m. kispapjainak száma 20-ban van meghatározva, úgy­hogy ebből 2 a pesti Központiban, 2 a Pazmaneumban, 16 az otthoni szem.-ban neveltetik. Közben a klerikusok száma a szük­ség szerint változik. így jelenleg az otthoniban 12, Pesten 2, Bécsben 2 van. A latin szem.-ban neveltetnek egyúttal a nagy­váradi g. kat pkség kispapj ai, mert nincs külön szemináriuma. Az egyházi fegyelemre mindig gondja volt a püspöknek, e célt szolgál­ják a közös vallási gyakorlatok, reggeli és esti ima, elmélkedések, lelkiismeretvizsgálat, lelkiolvasmány, buzdító beszéd, szentgyakor­latok, mindennapi misehallgatás, az elöljárók vezetése mellett. A királytól előírt rendszer szt. a nagyváradi szemináriumban 4 tanár, kik részben doktorok, részben e célból több teológiai tárgyból

Next

/
Thumbnails
Contents