Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Siralmainak szavaival írja le az e. m. nyomorúságát. Kéri, hogy teljesítsék kéréseit: 1. Minthogy egyáltalán nem tud egyházmegyéjébe menni, nagyon szükséges lenne, hogy szerzetes segédpköt adjanak mellé, kit mint az e. m.-nek ismerője ő maga terjesztene elő és akit az e. m.-be kellene helyezni; mivel a pkség jövedelmei gyengék, részben a pk, részben a Szentszék kegyéből kellene kapnia ellátását. Hogy ne kelljen tovább a népnek panaszkodnia, hogy nincs aki kenyeret szegjen, mert már hosszú idő óta éhezik és szomjazik. A nép bérmálatlan marad, a templomok és oltárok fölszentelés nélkül, a harangok áldás nélkül és így tovább; 2. a pk. kéri, amit Információjában említ

1, hogy székhelyt jelöljenek ki neki és a káptalant állítsák föl újra. A váci pköknek volt ugyan megfelelő rezidenciájuk nem megvetendő jövedelemmel, de messze a pkségtől; ennek ellenére azonban onnan is kormányozható lenne továbbra is a pkség. Mindamellett ha bizonyos javadalomnak a királytól történő adományozása által a káptalan felállítása megtörténnék, ez esetben a pkség és a káptalan székhelyéül legjobb lenne Besztercebánya, amely az esztergomi e, m.-ben fekszik ugyan, de közel a vácihoz; mert innen a pk. legjobban őrködhetnék saját e. m.-je fölött mint megyés pk. és az esztergominak része fölött mint suffraganeus. A káptalannak ama városban való fölállítása az országnak és városnak sokat használna, mert a papság szavazatai eggyel gyarapodnának és a minap kiűzött eretnek prédikátorok után a bányavárosokban a vallás megerősödne; hiteleshelyül szolgálna a környéken lakó nemességnek, amely e célból elég messze kénytelen elmenni a török veszély miatt, s így ez nagy könnyebbség lenne. A pk. kéri a pápát, hogy mivel a dolog Őfelségétől is függ, előterjesztett kéréseit ajánlja az uralkodónál. Keltezés és aláírás nincs az iraton, csak kívül van rávezetve: „Ad Sacram Concilii Congregationem demissum memoriale Georgii Pongratz Epi Vaciensis." 1675. Szentháromság vasárnapja [jún. 9.] Az esztergomi káptalan átíró levele a Pongrácz pk. parancsára Cseke Mihály vikáriusa által összegyűjtött, a Püspökhatvanban történt csodákra vonatkozó tanúvallomásokról. 1.) Vájjon tudja-e a tanú, hogy Kaczor Pál püspökhatvani lakos fia súlyosan megbetegedett, e betegségben a hús elvált az állátói, szülője az állat a fogakkal együtt kiszakította és temetőben eltemette; és hogy nevezett e betegségből hogyan gyógyult meg? — 2.) Vájjon tudja-e, hogy Libertinus vulgo Szabados Mátyás temetésén mi történt két leánnyal, akik közül az egyik, Szalatnyay Erzsébet vaknak tetette magát, a másik száját görbítette meg, kinevetve a koldusokat. — 3.) Vájjon tudja-e, mi történt Huszka 1 A többször említett Információt sajnos sem a váci, sem a többi magyar pkség iratai között nem találtuk meg. Bö szemelvényeket közölt belőle Knauz a Magyar Sión 1869. évfolyamában, 889—904. 11. Erre az Információra nézve 1. még Chobot, A váci e. m. történeti névtára I. Vác, 1915, 8—10.