Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

tanítónak a szükséges fizetést megadják; így a legszegényebbek is iskolába mehetnek, hogy az anyanyelvi imádságokat és szükséges hitigazságokat és még legalább olvasni és írni tanuljanak. Megparancsolta a papoknak, hogy gyakran menjenek az iskolába, s a tanítókról, a tanítás módjáról és a tanulókról évente a pknek jelentést küldjenek. A pk. tettei a papságért. A szem. körüli fáradozásokon kívül buzdította a kegyurakat, hogy a lelkészeknek alkalmasabb házakról és jobb életfönntartásról gondoskodjanak. Közben a kir. hivatalok is a pk, sürgetésére eme szándéknak kedvező rendeleteket bocsátanak ki, A pki rezidenciául szolgáló régi préposti házhoz új épületszárnyat és kápolnát emeltetett. Schavnik várában gazdasági épületeket építtetett s a már romló várban a pk. falusi pihenésére szóló palotát díszíttette. A régi társaskáptalan sokat szenvedett a barbárok betörésétől. E veszélyek és a bizonytalan jövedelem miatt nem voltak a pontos kórustartásra vonatkozó törvényei. Hasonló volt a helyzet a trienti zsinat előtti és utáni évszázadokban, belső és külső háborúk és az ország állandó fosztogatása miatt. A jelenlegi pk. úgy találta a kórust, kedve ellenére, hogy az egész officiumot mindennaposán egy káplán és négy világi kántor végzi, A kanonokok közül a hetesen kívül csak kevesen jelennek meg, vagy senki sem ; az évi jövedelem elosztásában azonban mindnyájan egyenlőképen részesülnek, napi osztalék nincs. Azonkívül a kanonokoknak az orsz. törvény szti köztevékenysége és bírói működése is egyebek között oka lehet annak, hogy a Tríd,-nak a kanonoki karimára vonatkozó fegyelme — bár a pkök kívánnák — teljes szigorúságában Magyarország egyetlen káptalanában sincsen bevezetve és megtartva, A szepesi káptalant ugyan két eszt. érsek megvizitálta s Barkóczy szigorú szabályokat szándékozott megállapítani a karimára nézve, de meghalt.

4 A jelenlegi pk. szívén viseli a kórus ügyét, ezért kormányzása első néhány hónapja után a kanonokoknak vizitáció céljából kérdéseket adott fel, mivel azonban a feleletek sokáig elhúzódtak, az e. m. látogatásához fogott hozzá. De a vizitáció befejezése után is akadályai lesznek a megvalósításnak, mert más magyarországi káptalanok sem teszik meg s így az itteniekre nagyobb teher nehezednék, mivel sem az ország szokásai, sem a káptalan statutumai nem kívánják meg a napi osztalékot. Az is nehézség, hogy székeskáptalanná emelve jövedelmei csökkentek, mert a jövedelem jó részét, amely nemesi földek tizedeiből állott, a nemesek pört indítván, az ország bíráinak ítélete alapján 4 év előtt teljesen elvesztette; az Urbárium következtében szintén jelentékenyen csökkent a jövedelem. A pk. mindenképen rajta lesz, hogy a kanonokok annyit megtegyenek, amennyit más, a kívánságoknak leginkább megfelelő magyar káptalan tagjai 4 Az első vizitációt 1629-ben Pázmány megbízásából Lósy Imre váradi pk. végezte. Pirhalla i. m. 407.