Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

A poenit, kanon, alkalomadtán, csak ritkán gyóntat, A teol. kanon, a kispapokat morális-, pasztorális-, kateketika- és homiletikára tanítja. Mindketten teljesítik kötelességüket. A parókiák szabályozásának rendszere szt. a káplánságok száma 91-ben van megállapítva. De nincs mind betöltve, mivel egyes plébánosok, akik még jó erőben vannak, egyedül akarják hivatásukat teljesíteni. A Trid. és az e. m. szabályok szt. a plébánosok maguk, ahol káplán van, ott váltakozva, vagy mind a ketten (ha a nép sokasága miatt két szentbeszéd szüséges) prédikálnak. Az évenkint négyszer tartott kerületi gyűléseken a szentbeszédeket írásban kell benyújtani s a pkhöz felterjeszteni, hogy a készületről meggyőződést szerezhessen. Az e. m. előírások értelmében a plébánosok hetenkint legalább egyszer kötelesek az elemiískolába elmenni s az ifjúságot a katekizmusra tanítani. Falvakon és filiákon főként adventben és nagyböjtben szokták a plébánosok a gyermekeket az iskolában összegyűjteni s a tanító segítségével a hit alapjaira oktatni és nevelni. A sz. rendek felvétele előtt háromnapos szentgyakorlat van. A kánonok és az e. m. szabályok szt. a kisebb- és nagyobbrendűek egyaránt állandóan kötelesek papi ruhát és hajkoronát viselni. E téren nincs jelentős áthágás. Nemcsak az erkölcstanból, és a lekiismereti kérdésekből, hanem az egész teológia és a kánonjog területéről, a jelenben vitatott és az Egyház új ellenségeitől megtámadott anyagból a pk. évente háromszor kérdéseket ad fel a papságnak megoldás végett. Az évenkint négyszeri kerületi gyűléseken ezeket felolvassák, megvitatják és a pkhöz felterjesztik. A klérus erkölcsei általában elég jók, bár e romlott korban vannak néhányan, akik a világ rossz erkölcseit utánozzák. Ezeket, ha többszöri figyelmeztetés után sem javulnak, a pk. megfosztja a lelkészi állástól és javításnak veti alá. Ilyenek azonban nagyon kevesen vannak, A nyitrai ferenceseken kívül, akikre plébánia van bizva, más szerzetesek az e. m.-ben nem foglalkoznak állandó lelkipásztorkodással, hanem csak időnként segítenek a plébánosoknak. Néhány ferences házikáplánon kívül más szerzetesek nem élnek a kolostoron kívül. Nincs kivetett szerzetes, de a kir. rendelkezések ilyet nem is tűrnek meg. Ily szerzetest örökre kolostorba kell zárni, ahol kisebb botrányt okoz. Az e. m.-ben lévő szerzeteseket, mivel az ordináriusi joghatóságnak alávetettek, vizitációkor a pk. a provinciális jogának épségben hagyásával „tam in disciplinaribus, quam et temporalibus canonica norma observata visita vit. " Apácák nincsenek az e. m.-ben. De van két alapítvány

13 a nagyszombati orsolyáknál szegény nemes leányok nevelésére. Az apácák nevelésével eddig a pk. és szülők teljesen meg vannak elégedve. « Fuchs pk. 1803-i és Kluch pk. 1819-i alapítása. 1833-as névtár 131.1.