Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

csak egyszer látogatta végig. Emlékeztessék a Trid. XXIV. 3-ra de réf. c) A kancelláriai taksánál: nem helyes, hogy nincs; vagy az Ince-félét vezesse be, vagy más alkalmasabbnak tartottat állapítson meg. d) Az e. m. érdekében tett cselekedeteiért végte­len dicséretet érdemel, buzdítani kell, hogy gondoskodjék a két hiányzó intézményről: zálogházról és kórházról. Papszentelés előtt a háromnapos lelkigyakorlat igen kevés, szabályosan 10 napos­nak kellene lennie. Legyen rajta, hogy papjai ne öltözködjenek teljesen világi módra, hanem paphoz illően. A kolostoron kívül lakó szerzeteseknél: ajánlani kell a pknek, hogy a szerzetesek valódi szükség nélkül ne lakjanak a kolostoron kívül. 1824. júl. 24. Felelet. Teljesen hasonló, a c) és d) jegy­zetben közöltek figyelembevételével. Nyitra, 1832. nov. 30. Vurum József püspök jelentése. A nyitrai egyház sokáig fő nélkül maradt. 7 Hogy mikor állí­tatott vissza, annak nincs biztos nyoma. Csak annyi bizonyos, hogy 1133-ban Miklós volt nyitrai pk, utána a pkök sora máig ismert. Hihető, hogy a nagyprépostság, amely a káptalannal együtt fenn­maradt, utóbb pkséggé emeltetett : mert amióta püspökökről emlí­tés történik, a prépostság megszűnik. Csak 1779-ben állította fel újra Mária Terézia VI. Pius pápa beleegyezésével. Nem valószínű, hogy az e. m. határai régente is annyira zavarosak és szűkek voltak; mert Nyitra közvetlen közelében fekvő községek már az esztergomi megyéhez tartoznak. Sőt az 1777-es feldarabolásig a nyitrai pk. nem tudott átmenni a jogható­sága alá tartozó Trencsén megyébe, csupán az eszt. érsek terüle­tén keresztül. Most az e. m.-hez tartozik Nyitra m. egy része, az egész Trencsén m. és néhány filiálís helység Bars m.-ből, A pkség­nek nincs különösebb kiváltsága. A Károly Róberttől kapottat Mária Terézia óta világiaknak adományozzák. 8 Az e. m.-hez tar­tozik a székhelyen kívül Trencsén sz. kir. város, 21 oppidum és 457 pagus seu vicus. Villae, praedia et extirpaturae No. 232. A sz. e. tornyát a mult évben a sz. e. pénzén rézlemezzel fedték. Az eredeti alapítás javadalmazása nem állapítható meg. Nagytapolcsánytól évi 63 frt. A pkök és kanonokok végrendele­teiből fokozatosan 65.395 frt 30 kr gyűlt össze, ennek évi kamata 2911 frt 15 kr. Az alulírt pk. a káptalan vizitációja alkalmából, annak beleegyezésével elrendelte 1828-ban, hogy a kanonokok c) Ezután más írással: finoman kell ezt megjegyezni, mivel a pk. bete­ges és az e. m. nagyon tágas. d) Az irodai díjra tett megjegyzés vékonyan áthúzva s utána az emlí­tett más írással: mivel a díjakat a kormány meghatározta, jobb lesz a meg­levőt ismerni, vájjon magasabb vagy alacsonyabb-e az Ince-félénél. 7 A jelentés elején a pkség régi történetével foglalkozik, mint ez az 1833-i névtár bevezető tanulmányában olvasható. E részeket mellőzzük. V. ö. még az 1823-as jelentés eléjéhez tett 2) jegyzetet. (165.1.) 8 Nyitra vm. örökös főispánsága.

Next

/
Thumbnails
Contents