Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

paténát 216 cibóriumot 27 szilárd oltárt 10 kápolnát 3 templomot 4 hordozható oltárt 257 bérmált 24.513 szentségmutatót megáldott 3 katonai zászlókat 4-szer pixist az Oltáriszentség számára 17 füstölőt 1 papi ruhákat és oltárterítőket megáldott 17-szer apácát lefátyolozott és megáldott 1 püspökszentelésen résztvett 3-szor esketett 2 templomalapkövet letett 6 zsidót megkeresztelt 1 Alamizsnás sz. János testét felemelte s az új pozsonyi kápolnában helyezte el 1 Sas váró tt a Fájd. Szűz szobrát körmenetben körülvitte s nyilv. tiszteletnek kitette 1 II. 1741. nov. 18—1746. jún. 19. közt mint nyitrai pk: pköt szentelt 1 sz. olajokat az e. m.-nek 5-ször áld. papokat 26 pkszentelésnél segédkezett 2 szerpapokat 20 prépostot benedikált 1 alszerpapokat 38 katonai zászlókot 4-szer hajkoronát és kisebb katonai kardot 1 rendeket 70 harangot 47 bérmált 2663 lunulát 2 kelyhet szentelt 40 törököt keresztelt 1 paténát 39 esketett 1 cibóriumot 3 szilárd oltárt 7 1808- és 1809-ben egy-egy évi haladékot kap. Nyitra, 1823. febr. 16. Kluch József püspök jelentése.

2 A nyitrai e. m. Nyitra m. egy részére és az egész Trencsén m.-re terjed ki. Semmi különös kiváltsága nincs a pkségnek, csak amit az országos törvények megadnak. Ami kiváltságot II. Gézától kapott, az idők folyamán már régen annyira feledésbe ment és elvétetett, hogy már szinte emléke sincs meg,

3 Az esztergomi 2 Az 1823. és 1832-es jelentések az elején a pkség múltjával foglalkoznak, az állítólagos Fritigildis-féle alapítástól kezdve Sz. Istvánig. Ezeket a részeket, mivel egyrészt nagyon is kétes hitelűek s az egykorú (1833) Schematismus elején úgyis megtalálhatók; másrészt minthogy a mult században az alapítás körül lefolyt vita alkalmából élénk megbeszélés tárgyai voltak, mellőzzük. (E régi vitairodalom jól Összeállítva: Lányi-Knauz, Magyar Egyháztört. I. 336—44.) A jelenlegi felfogásra nézve megemlítjük Hóman megállapítását, aki szerint Kálmán király 1105 és 1110 közt szervezte meg a nyitrai pkséget. Lényegében ugyanezt vallotta már Balics is. (Magyar Történet I. 309. és Balics, A r. k. egyház tört. Magyarországon, Bpest, 1885. I. 92.) 3 A II. Géza-féle "kiváltságlevél közölve (Vurum:) Episcopatus Nitriensis eiusque praesulum memoria, Posonii, 1835. 130 —31.