Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

tök; csak kevés parókiának van földje, miután a sok háború folytán az eredeti iratok elvesztek. Az eretnekségek büntetlenül grasszálnak az e. m.-ben, úgyhogy a népnek kb, negyedrésze tévedésekkel van megfertőzve; a lutheránusok erősebbek a kálv.-nál. Az ország törvényei szt. néhány helyen nyilvános templomuk és pásztoruk van, aminek a papság mindig ellentmond; sőt mindkét felekezetnek a győri külvárosokban is van imaháza. A pk. mindenképen iparkodik az eretnekség előhaladását megakadályozni. Pksége alatti kb. 20 áttérésért adhat hálát Istennek. A pktől személyesen végzett kánoni látogatás emberemlékezet óta nem volt, sem iratai nincsenek; a főesperesek által végzett utolsó 1713-ban volt. Négyéves pksége alatt még nem tudta vizitálni az e. m.-ét: az első évben a buzainség akadályozta meg, a második és harmadik évben az orsz. gyűlés, a negyedikben a pápaválasztás és a Rómában való időzés. E. m. zsinat ugyanezen okok miatt nem volt. A lelkek üdve érdekében személyesen prédikál, a katekézisek megtartását szigorúan meghagyta. Megparancsolta továbbá az áldozók, aposztaták, a kat. szülőktől származó, de kat. nevelésben nem részesülteknek eddig nem szokásos pontos összeírását, Őmaga szolgáltatja ki a szentségeket, a haldoklóknál megjelenik, A javadalommal rendelkezőkön kívül senkit sem bocsátott szentelésre, akit előbb megvizsgálva nem talált a lelkípásztorkodásra alkalmasnak, ugyané záradékkal küldte el az elbocsátóleveleket is. A helybenlakás kötelességét nem hanyagolta el, jogos ok nélkül nem volt távol. Az Udvarban gyakran sürgette az Egyház és a vallás ügyeit. A bíborosi kalapot személyesen kellett átvennie, az orsz. gyűlésen a vallás, király és ország érdekében őrködve részt kellett vennie; a salzburgi érsek választásán, amely egyháznak kanonokságát a pkséggel együtt a Szentszék engedélyéből bírja, nem mulasztotta el résztvenni. Pksége idején a következő különösebb esetek fordultak elő. 1.) A győri jezsuita kollégiumot egy odamenekült szökevény katona miatt a katonák ostromzár alá fogták; a pk. e katonát szentséges körmenet segítségével a sz. e.-ba akarta átvezetni. A katonák az Oltáriszentséget vivő pap oldaláról az illetőt elragadva a földreesett Szentostyának széttörését okozták. Ennek az erőszakosságnak főszerzőit halálra ítélték, majd e büntetést életfogytiglani börtönre változtatták, de a pk, kérésére megszabadultak s a sz. e.ban mind a kiközösítés és fenyítékek alól ünnepélyesen föloldozást és üdvös penitenciát kaptak ; a szökevény katona szabadságát visszanyerte, az uralkodó pedig e bűntény kiengesztelésére saját költségén kápolnát emeltetett. 2.) „In materia immunitatis localis rector collegíi Soc. Jesu Soproníensis meis mandatis pervicaciter resistens reo evadendi tempus relíquit, hoc vero ad instantiam fiscalís mei episcopalis ad meam curiam citato superíores debitam satisfactionem et obedientiam se praestituros promiserunt. " Keltezés mint fent. Sk. aláírás.