Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

kusok szolgálatába adják. A földesurak nincsenek a plébánosnak segítségére, a bíróságok még kevésbbé. Lássuk saját megszégyenülésünkre, mennyire irtóznak a vegyesházasságtól az akatolikusok! A helvét hítvallásúak agendáiban és könyveiben a következők találhatók. 1.) A kálvinisták agendájában, amely Melotai István agendájából

1

9 van kivéve s az erdélyiek használatára 1755-ben kiadva, a 28. lapon ez áll: .Tisztességes az hazasság azok között, akik edgyek valással, mert a felemás vallásúak házassága Isten előtt nem kedves, nem tisztességes. 5 Moys. 7. 3.' Majd ez az agenda azt mondja, hogy az ilyen házasság csak akkor megengedett, ha a másik fél megígéri a hitvallást, de e dologra kevés a példa. Sőt ha meg is ígéri, ütlegekkel kényszeríti a feleséget, hogy hitetlen, eretnek és bálványimádó vallást kövessen. 2.) Az 1653-ban nyomtatott váradi agendában a 183. lapon a 3. §-ban a 3. pont alatt a máshitűvel való házasságra ez áll: ha semmit sem beszélnénk is erről a dologról, elég Salamon király példája, akit a máshitű asszonyok stb. Valens császár, kit felesége eretnekségre vitt; végül hozzáteszi, hogy a magyar Pluto leányát is elvenné, ha szép és gazdag. 3.) A komjáti zsinat

2

0 kánonai közül a 40. és 57. erről szólva azt írja, hogy a Szentírásból ismeretes, hogy Isten egykor ezeket a házasságokat megtiltotta a választott népnek, nehogy az igaz hitben megrontassék ; ugyanezért tilos a kat.-okkal való házasság. 4.) A Zoványi György superintendenstől összegyűjtött s 1733-ban megjelent kánonok közül az 54,, a 25. lapon az ily házasság tilalmára nézve 2 Kor. 5, 14-re hivatkozik. 5.) Mártonfalvai György debreceni tanár Exegesis libri secundi Medullae Amesianae c. művében, megjelent Debrecenben 1675, c. 19. §. 37. pag. 1052. helyen azt mondja, hogy nem szabad a hívőnek hitetlennel, s ide számítja a katolikusokat is, házasságra lépni, szentírási helyekre hivatkozva. Az ágostai hítvallásúak rituáléjában a 127. lap szélén ez a megjegyzés található: .pogányokkal, zsidókkal, eretnekekkel való házaság tilalmas!' Salamonra hivatkozik s a bálványimádás veszélyére. Ezután Bídembachíus Bódognak a házasságról írt, Frankfurt 1612, könyvéből idéz e tilalomra nézve, végül pedig Alstedius Henrik János: Theol. Didactica, Hannover 1627. c, műből. Ha tehát az eretnekek ezeket a házasságokat megvetik, akkor nem történik semmi jogtalanság sem velük az által, ha távoltartjuk őket tőlük, — Ezután a pk, a kat. Egyház álláspontját fejti ki, mondván, hogy a keleti és nyugati Egyház egyaránt elítélte az eretnekekkel való házasságot. A következőkben zsinatokra és pápai döntésekre hivatkozik. Minthogy oly tilos és káros a különböző vallásúak házassága, ezért semmi fáradság sem kímélendő ezek megakadályozásá1

9 Melotai (Milotai) István ref. superintendens (1571—1623.) Agendája 1621-ben jelent meg először Kolozsvárott. 2

0 1623-ban volt.