Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850
bakerült, az örmények ellenmondtak, s megelégedtek a latin pk. kormányzatával; ezért Őfelsége a pk, számára 600 frtot rendelt a klérus eltartására, — A pk, ezután az örmények fölötti joghatóságát bizonyítja, 1.) Az örmények Erdélyben telepedtek le. 2.) Elődei a joghatóságot zavartalanul s ellenmondás nélkül gyakorolták, Mártonffi pk, a papságot és népet megtisztította az eretnekségtől, még nyomait is eltörölte, amint a C) alatti mellékletből kitűnik, Ő annyira gyakorolta joghatóságát, hogy nekik papokat is szentelt, A pki levéltárban megvannak 1727-ből származó, a fegyelmezetlen örmény papok ellen tett intézkedései. Vannak a levéltárban egyházlátogatási jegyzőkönyvek is 1734-, 1735- és 1737-ből, hogy az újabbakat ne említse. 3,) Az erdélyi pknek az örmények fölötti joghatóságát nemcsak elismerte és jóváhagyta a király tekintélye, hanem az erzsébetvárosi és ebesfalvai örményeknek adott kiváltságlevélbe beleszőtte 1726-ban, hogy a latin szertart, erd. pknek legyenek alávetve. Kivonatát D) alatt mellékeli. 4,) A Propaganda Kongregáció az örményeket illető ügyekben számtalanszor írt a pk, elődeihez, mint főpásztorokhoz; mellékelve E) alatt. 5,) A lembergi érsek annyira nem követelt magának semmiféle joghatóságot az örmények fölött, hogy officiálisa, azaz vikáriusa és lembergi suffraganeusa, Roszka István gondosan óvakodott attól, hogy az erd, pk, akaratából az örmények között gyakorolt vizítátori tisztje alkalmából sarlóját idegen vetésbe lássék bocsátani. Ezért először az F) alatti melléklet szt, ünnepélyesen kijelentette, hogy a vizitációt a pk, akaratából végzi; 2- akkor kiadott rendelkezéseinek megerősítését a latin pktől kérte, ami a G) alatti mellékletből kitűnik; 3, említett rendelkezéseinek istápolására a latin pk, tekintélyére hivatkozik; 4, gondja volt rá, hogy az örmények az erd, pknek megadják a tisztelet külső jelét s ezzel is elismerjék rendes joghatóságát; ezért a Szentháromság-társulat szabályainak 9, pontjában kötelezi a tagokat, hogy az érkező erd. pköt kötelesek lovon fogadni és kísérni. Mivel a lembergi suffraganeus az erd. pknek az örmények fölötti joghatóságával annyira törődött, ebből következik, hogy az érsekeknek az erd, örmények fölött semmiféle joguk nem volt, s hogy a lembergi érsek, amikor azt írja, hogy az örmény pkök az ő suffraganeusaí voltak, az említett Roszka Istvánra gondolt; s mikor tudomására jutott, hogy a lembergi suffraganeus egykor vízitátorként működött Erdélyben, tévedésbe esve azt hitte, hogy elődeinek joghatósága Erdélyre is kiterjedt, — Ezek után nem szükséges, hogy a pk, a paphiányról fölhozottakra feleljen, mert ebből egyáltalán nem következik az, hogy az erdélyi örmények az érseknek legyenek alávetve, sőt inkább ellene szól, 1, Az erdélyi és lengyelországi örmények között nagy a különbség, mert az erdélyiek a Szertartások Kongregációjától a latinból fordított misekönyvet kaptak. A papság és a nép már régen elhagyta az ónaptárí s egyebekben is annyira a latin szertartásokhoz alkalmazkodott, hogy a kettő között csak csekély a