Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

van; a brassói, szebeni, udvarhelyi templomoknak földjeik vannak, ezekből a szebeni és udvarhelyi templomnak évente 200, a brassóinak 100 frt. jut. A jobbmódú templomok közé számítandók: Torda Borbánd, Kolos, amelyeknek negyedeik, tizedeik és ingatlan javaik vannak. Ezeken kívül a következő templomoknak van ingatlanuk, szántójuk, rétjük, bértfizető házaik: Abrudbánya, Abosfalva, Bálványosváralja, Bardos, Böő, Csomafalva, Dítró, Ernye, Etéd, Felvinc, Gelence, Gyergyószentmiklós, Killyenfalva, Kozmás, Köröspatak, Köszvényes, Remete, Marosszentgyörgy, Gyergyóremete, Szárhegy, Szászfenes, Szászrégen, Szentháromság, Csíkszentmárton, Szováta, Teke, Tekerőpatak, Türkös, Újfalu, Várfalva, Verespatak. A csíki templomoknak hegyi legelőik és többnyire erdőik vannak,^ Más templomoknak kamatra kihelyezett tőkéjük van: Atyha, Akosfalva, Bereck, Csicsókeresztur, az öszszes csíki templomok, Györgyfalva, Hodos, Deményháza, Jobágytelke, Kajántó, Kál, Karátsonfalva, Kend, Kolos, Kozmás, Köszvényes, Lengyenfalva, Lövéte, Madaras, Menaság, Mindszent, Nagyboldogasszony, Oláhfalu, Orozhegy, Rákos, Szászrégen, Szentdomokos. Mások a v. alapból évi 30 vagy 50 frt. segélyt kapnak : Böő, Dobra, Harasztos, [Hosszúaszó], Mercuríum, [Szeredahely], Kiskapus, Sámsond. Egyesek a tanulmányi alapból kapnak 30 frt segélyt: Báts, Kajántó, Sinkfalva, [Sinfalva], Nagysink, Várfalva, Zsombor. Magánföldesurak birtokán fekvő templomok közül is van egyeseknek meghatározott évi jövedelmük, mint Szentpálnak, [Kerellő-] évi 45 frt. A kincstári birtokon fekvőknek a kir. pénztárból van meghatározott''évi jövedelmük: a parajdinak 36 frt, a vízaknainak 50 frt. Az aranybányák helyein a templomoknak vagy a bányatermékekben van részük, vagy a bányászok társulatának pénztárából nyerik ellátásukat, E pénztár a heti garasból keletkezik, amit közszükségletekre mindenkinek le szoktak vonni. Az örmény templomok gazdagok voltak, de az új és tágas templomok mindent felemésztettek, Ez a sorsa az erzsébetvárosi és szamosújvári templomoknak, amelyek már sok ezer frtba kerültek és még messze vannak a befejezéstől, VI. Károly a szamosújvári javak árából, amelyeket Erzsébetváros a kincstártól megvett, 12.000 frtot elengedett az örményeknek, hogy a föléjük állítandó örmény pknek évi 600 frtot fizessenek. De miután négy plébánia nem látszott oly jelentősnek, hogy külön pke legyen, a jövedelmet részben az erzsébetvárosi templom, részben a káplánok kapták meg. Vannak azonban templomok minden jövedelem nélkül is, bár kevés. Ezeket és más szegényebb templomokat a v. alap [erdélyi] segíti. Ez a következőképen keletkezett. Egy lisszaboni német kereskedő 400.000 frtot az indiai missziók költségeire Jézustársaságának hagyományozott. Utóbbiaknak Luzitáníából, Spanyolországból és Franciaországból történt elúzetése után a luzitán király ezt az összeget Mária Teréziának ajánlotta föl azzal a kikötéssel, hogy ne adja a jezsuitáknak, Bajtay Antal erd. pk, sok