Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

és nagyobb következményekkel járó, mint a német. A megújuló magyar katolicizmust elsősorban a külső hódítás jellemzi: önmagának a trienti reform szerinti belső meghódításában már sokkal lassúbb, A káptalanok élete a tőlünk vázolt fejlődés kezdetén nem épen biztató. A trienti rendelkezésnek főjellegzetességeit, az istentiszteleten való személyes részvételt és a napi osztalékot (sess. XXIV. 12, de ref,) még a káptalani zsolozsmát sürgető zsinataink sem veszik át, hanem megelégszenek a sorrend szerinti hetes kanonok megjelenésével. A teljes zsolozsma mindennapos elvégzését azonban a székes- és társaskáptalanokra nézve egyaránt kötelezőnek rendelik el,

1 Az 1630-as évek zsinatainak eme követelményei az előző állapothoz mérten mégiscsak haladást jelentenek. A zengi székesegyházban csupán vasár- és ünnepnapon volt ünnepélyes istentisztelet, s a kanonokok nem énekelték el kórusban az officiumot. Ez az állapot nem is javult egyhamar, Dimitria Jácint püspök a század vége felé azt írja jelentésében, hogy székfoglalásakor a székesegyházban egyáltalán nem volt meg a karima, s elég sokáig kellett „vért izzadnia", míg a kanonokokat rá tudta venni, hogy a zsolozsmát mindennaposán végezzék a templomban,

2 Az 1626-os vizitáció szerint a pozsonyi káptalanban a kanonokok már hosszú idő óta oly gyakorlatot állapítottak meg, hogy meghatározott sorrendben csak hárman tartoztak a kóruson megjelenni s ezek sem személyesen, mert fizetett világi énekesek által helyettesíttethették magukat; csak arra volt gondjuk, hogy legalább egy pap legyen jelen. De utóbb még ezt is elviselhetetlen tehernek tartották, s 1619-től 1626-ig a kórust egészen elhagyták, A vizitátor előtt azzal mentegették magukat, hogy jövedelmeik jelentékenyen megfogytak, s így magukat kötelezettségeiktől fölmentve hitték. Nem sokkal külömbül állt Pázmány érseki káptalana (nagyszombati) sem, mert az 1636-os jelentés szerint a karimát nyolc prebendárius végzi, a 23 kanonokból pedig mindig csak egy jelenik meg. Győrött az 1638-as (II. 1.) nagyszombati zsinat tanúsága szerint a karima-fegyelem szintén elhanyatlott,

3 Ily viszonyok mellett messze kimagasló teljesítmény a szepesi kanonokoké, akik az egész zsolozsmát mindennap közösen elvégezték, és csupán a laudest rövidítették meg némileg a zsoltárok elhagyása által, A zágrábi székesegyházban a 12 kisebb javadalmason kívül a 31 kanonok is mindig megjelent az egész, énekelve végzett karimán,

4 A 18. században a karima fegyelmében némi haladás tapasztalható, de a helyzet még a legtávolabbról sem kielégítő. A püs1 A káptalani karimára vonatkozó zsinati rendelkezések: az 1579-i szombathelyi zsinat 2.) pontja (Szvorényi i. m. 227.), nagyszombati zsinatok: 1633.9,1638. II. 1. és 9, 1648. 2. (utóbbi csak propos.) s a szigorúbb felfogású 1635-ös jászói (II. 2.) Péterffy II. 329, 360, 378, 339. 2 Zeng 1615, 1684. L. a. 358. és 362. 1. 3 Franki i. m. II. 272. — Hanuy i. m. II. 770. — Péterffy II. 360. « Franki i. m. II. 273. — Zágráb 1634. 330. 1.