Adatok a főiskola történetéhez az 1917/18–1940/41-i tanévben

tatta működését és tovább fejlődött. Elvileg már az 1921-i nagy­káptalan elhatározta a tanulmányi időnek hat évre való kiterjesz­tését. A tanítás anyagának növekedése, a növendékek szellemi megerőltetésének veszedelme, az egyházi törvénykönyvnek (C. J. C..) a hittudományi főiskolák szervezetét szabályozó rendel­kezéseire való tekintet egyaránt sürgették a határozat végrehaj­tását, ami az 1932 '334 tanévben meg is kezdődött. Az új rendben az V. évet szinte kizárólag a teológiai tanulmányok foglalják le, a tanárképző tárgyaiból csak azok kerülnek sorra, melyek a papi hivatás szempontjából is fontosak : a pedagógia elméleti és törté­neti része, továbbá a bölcselet története. A VI. év elsősorban a gyakorlati tanárképzés célját szolgálja, noha pár kiegészítő teológiai tárgy is szerepel tanulmányi rendjében. De azért gyakorló-tanár­jelöltjeinknek Győrött, illetőleg Budapesten való képzése új hit­tudományi ágazat felállítását vonta maga után a kérdéses helyeken. A G. J. C. idevágó rendelkezéseinek szellemében azonban ismét újabb változások állanak küszöbön főiskolánk mai szervezetében. A tanulmányi évek szaporítása jó következményekkel járt. Tökéletesebben megoldható lett a főiskolai oktatás hármas fel­adata : az ismeretek közlése, a hivatásra való gyakorlati előkészítés, továbbá a bevezetés az önállóbb tudományos kutatásba. Az utóbbi­nak eredményeiről és színvonaláról a doktori értekezések is képet adnak, melyeket szinte kivétel nélkül Pannonhalmán készítettek hallgatóink. Ezek a tanulmányok 1926 óta főleg a Pannonhalmi Füzetek számaiként jelennek meg, vagy ha máshol kerülnek ki­adásra, utólag fölvétetnek a sorozatba, mely ma már a 29. számnál tart. Nagyon célszerűnek bizonyult az ú. n. szemináriumi rendszer kiépítése 1932 óta. Az egyes szertárak, múzeumok, szemináriumok dolgozószobáiban a külön szakkönyvtárak mellett együtt találják hallgatóink minden feltételét annak, hogy tanáraik irányításával belemélyedjenek a tudományos foglalkozásba. Erősen emelkedett az utolsó évtizedben a hazai vagy külföldi egyetemekre küldött növendékek száma. Tekintélyes részüknek a hittudomány egyedüli szakjuk. Üjabban csak Budapesten vagy a római Szent Anzelm bencés egyetemen, azelőtt Innsbruckban és míg lehetséges volt, Salzburgban is képeztettük teológusainkat. Komárom visszatérte előtt ottani gimnáziumunk tanári utánpót­lásának biztosítására 1929-től csehszlovák megszállt területről is vettünk fel növendékeket. A szerzetesi próbaévet ők is Pannon­halmán töltötték, a nagyobb szünetek alkalmával is visszatértek

Next

/
Thumbnails
Contents