Sáfár Gyula: Hangulatjelentések Békés megyében a Kádár-korszakban - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 5. (Gyula, 2011)
látni, hallani, hanem a közhangulatot objektiven visszatükröző jelzéseket jutassák el hozzánk”. Kérdés, hogyan íródtak a jelentések? 1971 novemberében jelent meg az MSZMP Békés Megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának kiadásában a Bizalmas Tájékoztató első száma. Az ebben található A párt alapszervezetek információs tevékenysége a helyi vezetés hatékony eszköze című írás módszertani tanácsokat adott a jelentések elkészítéséhez. Javasolták, hogy minden alapszervezet bízzon meg egy információs felelőst, aki a hangulati jelzések összegyűjtésével, rendszerezésével és azoknak az alapszervezeti titkár felé továbbításával foglalkozik. Lényegesnek tartották a pártcsoportok munkáját, ugyanis ezek közvetlenül érzékelték a dolgozók hangulatát. Tanácsolták, hogy a pártcsoport-értekezleten számoltassák be a pártcsoport tagjait a környezetükben dolgozó emberek hangulatáról, főként olyan kérdésekben, mint a párt és a kormány külpolitikai tevékenysége, a gazdasági döntések helyi visszhangja, munkahelyi szociális körülmények, az országgyűlés munkája, kormányhatározatok stb. Végül hangsúlyozták, hogy a „leírt összefoglaló hűen, a valóságnak megfelelően tükrözze a dolgozók politikai hangulatát”. Utóbbi intelem, ahogy már említettem, általában nem valósult meg. Mivel a jelentéseket párttagok írták, azok főként a párttagok véleményét tükrözték, illetve úgy írták meg a jelentéseket, hogy a felsőbb pártszerveknek megfeleljenek. Katona Csaba és Rácz Attila a Han- gulatjelentések a fővárosból 1988 októberétől 1989 októberéig című könyvükben kifejtik, hogy a hangulatjelentések szerzői a maguk által konstruált történeteket adták elő, így ezeket nem tekinthetjük kizárólagos forrásnak. Ugyanakkor számos olyan utalás található bennük, amelyek más forrásokban esetleg nem fordulnak elő, valamint az azokban közölt felvetések kiindulópontként szolgálhatnak különböző kutatásokhoz. 7
