Sáfár Gyula: Hangulatjelentések Békés megyében a Kádár-korszakban - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 5. (Gyula, 2011)
ben, hogy a háziasszonyok megkedvelték a főzővajat. „Kezd népszerűvé válni a tasakos tsz-tej, de félő, nehogy ez azt hozza magával, hogy a palackozott tejet kivonják a forgalomból (vannak üzletek, ahol azt lehet hallani, hogy csak tasakos tej lesz, ez drágább - 4,20 Ft egy tasak -, mint a 3,60 Ft-os palackozott tej).” ★ ★ ★ Az 1970-80-as években a folyamatosan emelkedő árak szorongással töltötték el az embereket. Az áremelkedések különösen az 1980-as évek második felében váltak akuttá. 1987-ben az áprilisi áremelésről írták: „Értelmiségiek azt kifogásolták, hogy a kormányzat több, mint 10 éve elsősorban áremelésekkel próbálja a költségvetés egyensúlyát biztosítani, ami az eddigiek szerint eredménytelen, a lakosság hangulatát pedig nagymértékben rontja. Az áremelést tűzoltásként értékelik, rövid távon hatónak tartják, ami nem hordozza magában az előrelépés, a gazdasági gondjainkból való kitörés lehetőségét.” Az 1989. január 9-i áremelés, egy szeghalmi jelzés szerint, „a vásárlóknál szinte sokkos hatást váltott ki”. ★ ★ ★ Egyházpolitikával kapcsolatban 1969-ből a következőket jelentették: „Geszten a nemrégen odakerült új pap felélesztette a hitéletet, az előző évekhez viszonyítva megháromszorozódott a templomba járók száma. Ebben az évben mintegy 17 főt szerveztek be hitoktatásra, köztük párttagok gyerekeit is. A pap több ízben is nyíltan támadta a társadalmi rendezvényeket. A helyi pártszervezet ebből levonta a megfelelő konzekvenciát, és aktív politikai munkával ellensúlyozza az egyház tevékenységét.” 1968-ban a békéscsabai városi pártbizottság jelentésében a hitoktatásra jelentkezettek számát közölték. Az általános iskolákba beíratott tanulók száma 6276 fő volt, ebből 18
