Héjja Julianna Erika: Szép kötések nemes bőrben. Békés megye könyvkötészetének történetéből - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 4. (Gyula, 2011)

kötött be. A következő években további protocollumokra és misekönyvekre, rituáléra kapott megbízást.

1829-1833 között, négy és fél évig Barna Péter magyargyulai műhelyében legényt is tartott, a körösladányi születésű Nánási Lajost, „ki is alacsony, vékony termetű, barna, sima sovány ábrázatú, barna nyírott hajú, református, 20 esztendős, nőtlen” fiatalember volt. Nánási 1833. március 24-ig dolgozott mesterénél, ekkor kapott az örökös tartományokba szóló útlevelet, s megkezdte — Sipos József négy évvel korábbi útjához hasonló - vándorlását. 1839-ben Barna aggodalommal figyelte a vele konkuráló nemes Sipos József mezőberényi könyvkötő színre lépését. Sipos ugyanis 1838- ban - az első alispán kedvező válaszában bízva - a gyulai megtelepedést vette tervbe. Elhatározása mögött a mezőberényi gimnázium Szarvasra való áthelyezése húzódott meg, hiszen ezzel egyik legfontosabb megrendelői körét veszítette el. „Huszonhatodik esztendeje már, miólta ezen nemes megye könyvkötői munkáját, minden tekintetes tisztviselő urak megelégedésére dolgozom, mindennapi kenyeremnek egy részét ezáltal pótolgatván, s most, midőn már hajlottabb esz- tendeimben - érvelt az 56 esztendős Barna Péter 1839-ben - arra legnagyobb szükségem volna, attól megfosztatni, reám nézve csak képzeletnek is rettentő, egyedül abból, s a mél- tóságos uradalom munkájából szerezhetvén csak meg nehezen ily kisvárosban, privát munkák hiánya miatt, az élelemre kívántató legszükségesebbeket.” Beadványában hangsúlyozta: „munka nem léte miatt Gyulán ketten el nem élhetünk”. Barna Péter aggodalma feleslegesnek bizonyult, ugyanis Novák Antal alispán addig nem biztatta Sipos Józsefet vármegyei könyvkötői munkákkal, amíg a gyulai uradalom átte- lepülését jóvá nem hagyja, valamint mesterségbeli tudásának jelét nem adja. Barna Péter tehát konkurencia nélkül folytat20