Balogh Dorottya: Reklám és marketing a dualizmus korában - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 2. (Gyula, 2010)

Magánosok hirdetőkönyve, amely 1906-ból és 1912-ből való. A hirdetések rendjét szabályrendeletben határozták meg, kimondva, hogy politikai tartalmú hirdetéseket nem lehet közzétenni. Bármely személy hirdethetett; a helybéliek kedvezményesebb áron, 20 fillérért, az idegen községből származók 1 koronáért. Dobszó melletti kihirdetést is lehetett kérni, természetesen emelt tarifával. Olcsóbb volt csak a piacon, s négyszer annyi a község egész területén doboltatni. A nagy érdeklődésre számot tartó közlendőket vasárnaponként, s a kettős ünnepek másodnapján a községháza előtt, valamint Erzsébethelyen (Jamina) a templom előtt hirdették ki.

Zahorán János hagyatékának árverése (a békéscsabai Magánosok hirdetőkönyvének részlete, 1906)

A vállalatok, cégek számára az egyik legnagyobb marketinglehetőséget a fejléces papírok és számlák adták. A díszes, igényesen kivitelezett, olykor színes fejlécek kifejezték a vállalatok profilját, arculatát. Fontosnak tartották az üzletek, gyárak, üzemek tulajdonosai, hogy a befolyásos helyekre, olykor nemzetközi színtérre is eljutó hivatalos leveleik a reklámozáson túl gondosan kialakított arculatot tükrözzenek.

21