Héjja Julianna Erika: Háztartásvezetési fortélyok kezdőknek - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 1. (Gyula, 2010)

Egerbe, ott van Mamának egy özvegy táblabíróné ismerőse, annál leszek, és varrni fogok tanulni. Mikor ezt Mamus nekem elmondta, nem álltam meg, hogy azt ne feleljem rá, hogy: »szóval, jó parti leszek!«.” Ladies Klára 1907-1912 között az angolkisasszonyok egri érseki intézetének növendéke volt, ahol alkalma nyílt elsajátítani a csetneki csipkeverést és a ruhavarrást is. A szellemi kihívások azonban még nagyobb vonzerőt gyakoroltak rá, 1912-ben egy báznai családi nyaralás alkalmával megtanulta a logaritmust és nagyban tanulmányozta öccse, Tomi algebráját. Nem titkolt vágyai között szerepelt - a család nőtagjai közül elsőként - a továbbtanulás (gimnáziumi érettségi, esetleg egyetemre jelentkezés), de a zárdái élet lehetősége is foglalkoztatta.

Zebi, Klára és a többiek koruk „meg nem értett leányai” voltak. „Az a rohamos, talán túlságosan rohamos szellemi fejlődés, amelyben egy-két évtized óta részünk van - állapította meg az Új Idők szerkesztője 1914-ben -, két nemzedék között tulajdonképpen öt-hat nemzedék távolságát állította. Az anyák négy polgárit végeztek, háztartással foglalkoztak és nagyon komolyan vették a családi életet, a lányok külföldi egyetemekre akarnak menni, háztartás helyett kísérleti szociológia és sejt- biológia iránt érdeklődnek,,, a családi életet pedig nem tartják egyéniséghez méltónak.” „És akármit beszéljenek is a régi világ visszasajnálói - erősítette meg Móra Ferencné is a konyha világába csöppent modern lányról egyben nagyot haladt a nő: megnőttek szellemi igényei. A régimódi, patriarchális szakácskönyvek, a maguk pontatlan, nagy általánosságban tartott receptjeikkel a mai nőt többé nem elégítik ki. Világos, szabatos útbaigazítást akar, hogy milyen anyagból hány grammot vagy decilitert kell venni, hogy hány személyre készül az étel és mennyi ideig tart elkészítése.” (A „modern” férfi szemléletváltása azonban késett, az emancipált, „modern” lánytól továbbra is a hagyományosnak tekintett női szerepeket várta el, kérte számon, számára viszont a konyha félreeső, „s egy igen prózai hely” maradt...)

24