Héjja Julianna Erika: Háztartásvezetési fortélyok kezdőknek - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 1. (Gyula, 2010)

Javakorabeli nagyanyja, Sztojanovits Szilárdné Czingulszky Borbála (1808-1891) és nagynénje, Reck Józsefné Sztojanovits Izabella (1842-1925) tanácsaira, tevékeny közreműködésére bizton számíthatott. Bella néni gyakran beutazott Csorvásról Gyulára, nemegyszer napokig gyámolította unokahúgát. Egy évi házvezetés után Irén minden magabiztosságot nélkülözve, megadó- an írta Marcsinak: „S egészen elhitettem magammal, hogy napközben nem érek rá, pedig jól meggondolva, dehogynem, hisz nem vagyok én oly jó gazdasszony, hogy egész napomat házi dolgokkal tölteném el... Most egy hétig meg éppen nagy úrnő voltam, szegény Bella néni bent volt, s ő végzett mindent helyettem.” A nagymama és a nagynéni pártfogoltja vállairól édesapja más módon is igyekezett levenni a terhet. Ladies György folyamatosan járatta a házhoz a család régi cselédjét, Varjúnét. Az „öregasszonyt” azonban Irén nagyon gyámoltalannak tartotta, nem is igen hívta máskor, csak éppen a főzéshez. Rajta kívül elsősorban a már-már családtagnak számító Tóth Julcsa volt Irén jobbkeze, aki a befőzésben, szüreti munkálatok idején és a disznóölés körüli teendőkben bizonyult pótolhatatlan segítségnek. Akár előre megtervezett feladatokat is átütemezett miatta, Julcsát ugyanis dologidőben nehezen lehetett megkapni, sokaknak varrt a városban, Gallacz János mérnök családjának költözködésben segített, de az idős orvosözvegy, Csausz Lajosné ápolására is felkérték. A személyzet tagjai közül legfeljebb a szakácsnéval gyűlt meg Irén baja, iránta érzett ellenszenvét nem is palástolta: „Érdekes kis heccem volt tegnapelőtt, az öreget megszólítottam, hogy ne fújja a kezével az orrát, mert én azt utálom [...], nem nagyon tűröm, mert prédának találom, hozzá van szokva, hogy ő legyen a gazdasszony, és képes volna a cselédeket mindig hússal jóllakatni. Másképp meglennék én mint gazdasszony, csak cselédet ne kéne látnom!” A házikisasszony mindenesetre szívesebben fogott munkára női alkalmazottakat, „előre borzadok attól - írta édesanyjának -, hogy a Tata télire egy férficselédet akar fogadni, vagy betest vagy inast. Oh, még azokkal is vesződni iszonyú állapot lesz! Eggyel pedig a fűtés miatt ki nem jöhetek.”