Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Sáfár Gyula: „Ne kívánd felebarátod házát” - A Békés megyei zsidó vagyon sorsa 1944-ben

ságok azonban zárolt vagyonként kezelték, hivatalosan csak térítés ellenében ré­szesülhettek belőle az igénylők. Megfigyelhető ugyanakkor, az emberekben nem tudatosult, hogy a zsidóság vagyonának megszerzése a magántulajdon szentsé­gének megsértése, azaz évezredek óta érvényes erkölcsi és jogi normák felrúgása. Nyilván ehhez a hivatalos antiszemita propaganda is hozzájárult. A fosztogatások, a korrupció, az igénylések mind ellentétesek a keresztény etikával, ezek a jelensé­gek összességében negatívan hatottak az egész magyar társadalomra. Meglepő a veszélyérzet hiánya is. Például a gyulai pénzügyigazgatóság 1944. október 4-én - a főispán előző napi átiratára hivatkozva - értesítette a békéscsabai polgármes­tert, hogy a megye területén összegyűjtött zsidó ruházati cikkek a legszegényebb néposztály részére méltányos áron kiadhatók.58 Miközben a megyei hatóságok már nem voltak Gyulán, két nap múlva, október 6-án pedig a szovjetek a megye egész területét elfoglalták. A vagyon elosztása sok esetben szociális köntösben je­lent meg. A kormányzat tehát rendeletekkel szabályozta a vagyon újraosztását, amely — mintha egy természetes tulajdonváltási folyamatról lett volna szó — Békés megyében is megindult, de befejezésére a front közeledése és megérkezése miatt már nem került sor. A kifosztás folyamata rendkívüli gazdasági károkat okozott, s még ennél is nagyobb pusztítást vitt végbe morális és társadalmi téren. Levéltári források 1938. évi XY. törvénycikk a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról. 1938. évi Országos Törvénytár (Corpus Juris). Budapest, 1938. 87-89. 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról. 1939. évi Országos Törvénytár (Corpus Juris). Budapest, 1939. 91—102. A m. kir. minisztérium 1944. évi 1600 M. E. számú rendelete, a zsidók vagyonának bejelen­téséről és zár alá vételéről. Magyarországi Rendeletek Tára 1944. 447-456. Digitalizált változat: Digitális Törvényhozási Tudástár. A m. kir. minisztérium 1944. évi 1610 M. E. számú rendelete, a zsidók lakásával és lakóhe­lyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról. Magyarországi Rendele­tek Tára 1944. 475-479. Digitalizált változat: Digitális Törvényhozási Tudástár. A M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter 1944. évi 50500 K. K. M. számú rendelete, a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről. Magyarországi Rendeletek Tára 1944. 603—604. Digitalizált változat: Di­gitális Törvényhozási Tudástár. MNL BéML IV. 407. Békés vármegye alispánjának iratai. MNL BéML IV. 417. b. Orosházi járás főszolgabírójának iratai. MNL BéML V. 82. Békéscsaba Megyei Város polgármesterének iratai. 58 MNL BéML V. 82. 2327/1944. 98

Next

/
Thumbnails
Contents