Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Bódán Zsolt: „BÉKÉS” antiszemitizmus - A zsidókérdés egy gyulai napilapban az 1930-as évek végén

A zsidókérdésnek ezt a részét igyekezett szabályozni az 1938. május 24-én elfogadott ún. „első zsidótörvény”, mely a fent említett foglakozási ágakban 20 %-ban maximálta a zsidók arányát.30 A törvény megszületéséről, az elfogadása körüli vitákról és tartalmáról a BÉKÉS rendszeresen beszámolt. Üdvözölte Darányi Kálmán győri beszédét, és részletesen foglalkozott ennek kapcsán a zsidókérdéssel is, majd a következő két hónapban többször visszatért a témára, többek között a bizottsági vita, a képviselőházi és felsőházi szavazás kapcsán.31 A BÉKÉS álláspontja a zsidótörvény kapcsán egyértelmű volt: támogatta a kérdés ilyetén formában történő rendezését, egyetértett a kormány álláspontjával, sőt egyenesen a „korszakalkotó jelentőségű törvényjavaslat”32 jelzővel illette a jogszabályt. A vitákból kizárólag a támogató tartalmú felszólalásokat idézte, de közben utalt a „liberális sajtó” megtévesztő, zsidóbarát kampányára is. Ügy ítélte meg, hogy a zsidótörvény alapvetően igazságos, és nem jogfosztó jellegű, az nem veszi el a zsidóság jogát attól, hogy bármilyen pozíciót birtokoljon, csak azt nem engedi meg, hogy minden pozíciót birtokoljon.33 Máshol pedig a törvényről megállapította, hogy az nemhogy kirekesztő lenne, sőt, privilégiumokat biztosít a zsidóság számára, mikor megengedi, hogy a számarányánál négyszer nagyobb mértékben lehessen birtokosa a vezető pozícióknak.34 Ezzel egyáltalán nem a zsidóság válik másodrendű állampolgárrá, csak a magyarság szabadul ki abból a másod-harmadrendű állampolgár szerepéből, amelyben addig sínylődött.35 A negatív tónus ellenére a cikkek hangneme ekkor még általában mérsékelt, visszafogott volt, kü30 Az ún. első zsidótörvényről: Vértes, 1997. 19-32.; Gyurgyák, 2001. 135-142.; A korszakban elfogadott magyarországi zsidótörvényekről általában: Karsai, 2005.

31 Néhány, az első zsidótörvényhez kapcsolódó cikk: Zsidókérdés. Békés, 1938.03.10.; Hamarosan nyilvánosságra hozzák a zsidótörvény indoklását. Békés, 1938.04.15.; A zsidó törvényjavaslat a szebb nemzeti életet szolgálja. Békés, 1938.04.20.; A törvény értéke és becsülete. Békés, 1938.05.08.; Nem gyűlölet. Békés, 1938.05.26.

32 Menjünk tovább. Békés, 1938.05.03.

33 „A javaslat semmilyen vonatkozásban nem csorbítja a zsidó népréteghez tartozók közjogát, nem veszi el a lehetőségét annak, hogy zsidóvallású állampolgár bármilyen pozíciót foglalhasson el. Ez a törvény- javaslat egyedül azt nem teszi lehetővé, azt nem engedi [...], hogy a zsidóság minden pozíciót elfoglaljon.” Nem jogfosztás. Békés, 1938.04.29.

34 „A társadalmi és gazdasági rend hatályosabb védelméről szóló javaslat törvénybe iktatásával tulajdonképpen egy hatalmas privilégium iktatódik a magyar törvénytárba, mely azt vési törvénybe, hogy a zsidóság számarányánál négyszer nagyobb mértékben jogosult a vezető pozíciókra, míg a keresztény magyarság még a számarányának megfelelő mértékben sem. A magyarság tehát ismét, mint annyiszor már a történelem folyamán gavallér volt a saját fajtájának a rovására. Ha tehát valakinek panaszkodni volna oka, az semmi esetre sem a zsidóság.” Menjünk tovább. Békés, 1938.05.03.

35 „Nem igaz az, hogy másodrendű állampolgárokká akarja őket lefokozni a kormány, hanem éppen arról van szó, hogy a magyarságot iparkodik a kormány részben kiemelni abból a harmad-, negyedrendű állapotból, amelybe a magyarság a lefolyt liberális korszakban a zsidósággal szemben süllyedt. Kiváltságos helyzetüket védik körömszakadtáig, és azon háborodnak fel, hogy ezentúl meg kell osztozniuk a keresztény magyarsággal a Magyarországon termelhető anyagi javakon, illetve azok anyagi hasznán.” Csak a szemszög más. Békés, 1938.04.21.

4^