Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Soós Viktor Attila: Boldog Apor Vilmos, az üldözöttek megmentője

összezsúfolt győri zsidók gettójának a felszámolása jelentette. A foglyok közül so­kat személyesen ismert és becsült. Legalább lelki vigaszban szerette volna részesí­teni őket. Mivel se a tábor parancsnokától, se annak Hatvanban lévő felettesétől nem kapott rá engedélyt, 1944. június 13-án Sztójay miniszterelnökhöz fordult és egyidejűleg a belügyminisztert is megkereste. Jaross megengedte, hogy a pap bemehessen a gettóba, de a püspöknek nem.25 Az értesítés vétele után Apor vette a kalapját és Zágon irodaigazgató kíséreté­ben felkereste a Gestapo győri főhadiszállását. Két fiatal tiszt fogadta és a kérés meghallgatása után közölte vele, hogy a Führer parancsa értelmében pap nem lép­heti át a gettó küszöbét. A püspök tudomásul vette a felvilágosítást és viszonzásul arra kérte őket, közvetítsék legfőbb haduruknak a győri püspök üzenetét. A meré­szen bátor hangú üzenet így hangzott: „Az isteni törvények a Führert is kötelezik. Eljön az idő, amikor majd a világ és az Isten ítélőszéke előtt felelnie kell tetteiért!” Utána rögtön táviratilag közölte a belügyminiszterrel, hogy a Gestapo akadályoz­za az általa megadott engedéllyel való élést. Jaross újra engedélyezte egy pap lá­togatását. Erre Proszt Ignác karkáplánt saját kocsiján küldte a gettó kapujához. Mindhiába. — Háromórás megvárakoztatás után közölték vele, hogy Baky László államtitkár, minisztere engedélyét megsemmisítve megtiltotta a látogatást.26 Apor Vilmos 1944. június 15-én a Szent Kereszt Egyesület nevében írt levelet Serédi Jusztiniánnak, amelyben könyörögve kéri a hercegprímást, hogy csatlakoz­zon a másvallású keresztények memorandumához, vagy ugyanabban az időpont­ban hasonló hangban kegyeskedjék ultimátumot adni a kormánynak.27 Az Apostoli Nuncius június 27-én kelt levelében közölte, hogy a Szentséges Atya kéri, hogy a püspöki kar nyilvánosan is szálljon síkra a keresztény elvek, valamint a faji rendeletekkel igazságtalanul sújtott honfitársai, különösen pedig a keresztények védelmében. így szentszéki nyomásra, egy-két püspökkel konzultál­va, Serédi megfogalmazta a körlevelet, amelyet szétküldött minden püspökségre. A közös tiltakozás tartalmával a püspökök egyetértettek, azonban a templomok­ban történő felolvasására nem került sor, mert Serédi értesítette a papságot, hogy az állam letiltotta a körlevél felolvasását. Serédi Jusztinián a püspöki kar tagjainak július 9—10-i keltezéssel újabb tájékoztató levelet küldött, melyben ismertette lé­péseit, a kialakult helyzetet, valamint megküldte a Sztójay Döme miniszterelnök­kel történt levélváltását.28 25 Közi, 1984. 58. 26 Uo. 58-59. 27 Közölte Hetényi, 1992. 298—299. 28 Prímási Levéltár. Egyházkormányzati Levéltár. Serédi Jusztinián egyházkormányzati iratai 5882/1944. Közli: Beke, 1992. 441-445. és Prímási Levéltár. Egyházkormányzati Levéltár. Serédi Jusztinián egy­házkormányzati iratai 5425/1944. Közli: Beke, 1992. 445-447. IO7

Next

/
Thumbnails
Contents