Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Soós Viktor Attila: Boldog Apor Vilmos, az üldözöttek megmentője

plébános bátyja, Apor Gábor magyar szentszéki követ közbenjárásának köszönhette ezt a feltűnő döntést. Az állítás nem bizonyítható. De ha tényleg megtörtént a közbenjárás, nem méltatlan érdekében történt. Apor Vilmos lett ugyanis a 20. század kiváló egyéniségekben nem szűkölködő magyar püspöki karainak egyik legnagyobb lelkipásztor-főpapja. Kinevezési okmánya 1941. január 21-én kelt.4 Püspökké szentelését 1941. február 24-én végezte Serédi bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula Csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök segédletével a zsúfolásig megtelt gyulai plébániatemplomban.5

Apor Vilmos püspöki székét igen nehéz időben, 1941. március 2-án foglalta el. Székfoglaló beszédében arra kérte a papokat, hogy munkájukat irányítsa a szeretet és semmi fáradságot se sajnáljanak az Egyház és a Haza szolgálatában. A híveket pedig arra buzdította, hogy őrizzék és ápolják az egységet a családban, a fiatalabb és idősebb nemzedék viszonylatában, a szegényekkel való együttérzésben és a közjó érdekében végzett vállvetett munkában.6 Apor Vilmos a püspöki székben is az maradt, ami plébános korában volt: elsősorban és mindenekelőtt lelkipásztor. Csak magasabb szinten, szélesebb hatósugárral és nagyobb felelősséggel.

A német hírszerzőszolgálat alaposan nyomon követte, élénk figyelemmel kísérte Apor Vilmos püspök tevékenységét. Egyik magyarországi informátora, aki egyházügyi témákban tájékoztatta a németeket, Málnási Ödön7 történész, 1942 végén a püspöki karról küldött jelentésében először Serédi Jusztinián hercegprímással, majd utána rögtön a győri püspökkel foglalkozott. Ezt a tájékoztatást adta: „Serédit — írja - Pacelli még mint államtitkár 1934-ben a német nemzetiszocializmus délkelet-európai gravitációs erejének neutralizálásával bízta meg... A háború kitörése óta, a főpapi karban a római Curia intenciói szerint, az angolszász érdekeket képviseli... A főpapi karban a Habsburg Ottó pártjának reprezentánsa, báró Apor Vilmos győri püspök van előtérbe helyezve Serédi utódjaként. Apor Vilmos 1942. november 20-án vállalta is az Ottó-mise pontifikálását és ezzel

4 Soós, 2009. 8.

5 Soós, 2009. 9.

6 Körlevelek 1941/IV. 1941. március 1. 448. sz. Főpásztori szózat a hívekhez.

7 Málnási Ödön (1898—1970) szélsőjobboldali politikus, történész, közíró. Papnak tanult az egri érseki papi szemináriumban. A Tanácsköztársaság alatt katonaként szolgált a magyar Vörös Hadseregben. A Tanácsköztársaság bukása után átvették a Nemzeti Hadseregbe. Filozófiai, majd jog- és államtudományi doktorátust szerzett. Egerben gimnáziumi tanár, egyháztörténeti műveket írt. Előbb SZDP-tag, majd Szálasi híve volt. Szálasi ideológusaként könyvet is írt A magyar nemzet őszinte története címmel, ezért egy évre börtönbe zárták. Szabadulása után ellentétbe került Szálasival. Anarchizmusa miatt kizárták a nyilaskeresztes mozgalomból. Támadta Szálasit s a hungarista mozgalmat, mint szász származású a Volksbund tagja lett. Az 1944. októberi nyilas puccs után újra csatlakozott a nyilas mozgalomhoz. 1945 tavaszán Németországba menekült, ahonnét az Amerikai Egyesült Államok kiadta Magyarországnak. Háborús bűnösként tíz év kényszermunkára ítélték. 1956-ban helyezték szabadlábra. Ezután Ausztriába költözött, ahol a nyugati szélsőjobboldali emigráció lapjaiban publikált.

IOI