Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)
A nyugodt fejlődés évszázadai
cr-'D regényhez, akár egy egész estét betöltő színpadi műhöz. A kedvező gazdasági viszonyok közepette gyorsan fejlődő város lakói természetesen megpróbáltak kiváltságokat szerezni maguknak, és igyekeztek helyzetüket jogilag is megerősíteni. Az ígéretes történelmi pillanatok akkor jöttek el, amikor a város királyi kézbe került. Korábban szó esett arról, hogy ebben az időben Gyula jogállása szerint mezőváros volt. Számban és gazdasági erőben gyarapodó polgárai fokról fokra bővítették jogaikat és szabadságaikat: vásár- és piactartási jogot, vámmentességet, nagyfokú belső autonómiát szereztek. A város polgárai maguk választhattak bírót, ingatlanaik egy részét szabadon adhatták-vehették, szabadon örökölhettek. A bíró esküdtjeivel ítélkezhetett a polgárok peres ügyeiben. Az iparosok szabadon települhettek be az oppidum területére. A városnak 1476-ban vámmentességet adó Mátyás király oklevelében az általa adományozott, nagyon fontos privilégiumról a következőképpen beszélt: „Mivel a királyok dicsősége a népek sokaságában, az országban, az országok ékessége és ereje pedig a városok békességében és gazdagságában van, hasznos tehát ha a fejedelmek teljes szorgalmukkal törekednek a népek megőrzésére és a városok gyarapítására, ugyanis ezekből származik a királyok és az országok haszna... E dolog folytán akarjuk mi Gyula nevű városunkat kegyünkkel CL29£>
