Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)
A nyugodt fejlődés évszázadai
... b irtokokat és várföldeket is magában foglaló uradalmat a királyi hatalom megerősödését követően hozták létre. Károly Róbert a legyőzött tartományurak földjeit elvette, megbízottai pedig igyekeztek minden olyan földet visszaszerezni, amelyeknek birtokosai nem tudták hitelt érdemlően igazolni tulajdonjogukat. A régi királyi birtokokat és várföldeket - mint Békés, Doboz, Vári - is magában foglaló gyulai uradalmat vélhetően 1327 és 1342 között szervezték meg. A nagy kiterjedésű uradalom birtokosának jelentős jövedelmet és politikai befolyást biztosított. A Károly Róbert uralkodása idején megszervezett uradalom nem maradt sokáig királyi kézben. A század vége felé trónra lépő Luxemburgi Zsigmond (1387—1437) központi hatalmat erősítő elődeitől eltérően rákényszerült arra, hogy jelentős birtokadományokkal megnyerje a befolyásos főúri családok támogatását. Gyulát és a hozzá tartozó uradalmat 1387-ben Losonczi László erdélyi vajdának adományozta. A Losonczi család birtoklása idején Gyula uradalmi és földesúri székhely lett. Zsigmond a Losonczi família kihalását követően sem tartotta meg az uradalmat: 1403-ban a már 43 falut magában foglaló, nagy kiterjedésű uradalmat a kritikus helyzetben mellette kiálló hívének, Maróthi János macsói bánnak adta. 1403 és 1405 között Maróthi János kezdte építtetni a gyulai várat. Az uradalom a 15. század elejétől fogva
