Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A honfoglalástól az Árpád-kor végéig

.........<2T'

be

n is jóval gyakrabban fordul elő az elnéptelenedett falut jelölő „puszta egyház” kifejezés. Abban a kérdésben, hogy a települések eltűnésének mennyiben oka a tatárjárás, a kutatók véleménye megoszlik. A már többször idézett Györffy György számításai szerint a tatárbetörés nyomán a megye településeinek fele elpusztult. Mások hangsúlyozzák, hogy a tatárjárás ugyan nagy pusztulást okozott, de a pusztásodásnak más, elsősorban a korabeli gazdaság átalakulásával kapcsolatos okai is voltak. Közismert, hogy IV. Béla (1235-1270) a tatárjárás nyomán megváltoztatta birtokpolitikáját: míg korábban a királyi birtokok visszaszerzését szorgalmazta, a tatárbetörés után maga is adományozott birtokokat. Adományai érintették Békés megyét is. A „puszta egyházzá” vált Nadányt — ma Körösladány — a jelentős birtokkal és hatalommal bíró Borsa nembéli előkelő férfiak kapták. Az adományozás nyomán a 13. század végén tartományúri hatalommal bíró család Békésben is kiterjesztette a maga befolyását. A királyi birtokok jelentős részének el- adományozása után a várbirtokokból is egyre több jutott magánkézbe. A IV. Bélát követő uralkodó, IV. (Kun) László (1272-1290) kunokat telepített a megye pusztává lett területeire. Bizonyosan várt tőlük adóbevételeket is, de a telepítést inkább politikai szándék vezette: a kunokra támaszkodva a tartományúri hatalmat kívánta visszaszorítani — sikertelenül.