Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A honfoglalástól az Árpád-kor végéig

------------------—

u

tán a békési területek királyi vármegyei szervezetbe illesztése nagyobb lendületet vett. A rendelkezésünkre álló kevés forrás arra utal, hogy Békés Bihar része lehetett, de feltételezhető az is, hogy a három szomszédos vármegye, Bihar, Zaránd és Békés között valamilyen más, szorosabb kapcsolat volt. A megye létezésére utaló első adat 1203-ból való: „... A kiváló emlékű Imre király a királyi felséget megillető, egész Bihar megye falvaiból és piacaiból befolyó vám kétharmad részét mind Bihar, mind Zaránd és Békés (Békés) körül... örökre a váradi egyháznak adta...” Ez a néhány sor is egy jóval későbbi, 1342-ben keletkezett oklevélben maradt fenn. Az 1210-es évektől fogva sokkal több és pontosabb adatunk van. Az 1208 és 1235 között vezetett Váradi Regestrum, vagyis a tüzesvas- próba lajstrom bejegyzései arról tanúskodnak, hogy az 1210-es években már kialakult Békésben is a királyi vármegye tisztikara. 12x4-ben Pál ispán állott a megye élén. A tüzesvas-próba lajstrom bejegyzései alapján rekonstruálható a tisztségviselők - hadnagyok, századosok, tizedesek - és a várjobbágyok társadalmának bonyolult alá- és fölérendeltségi viszonya. A megmaradt adománylevelek is arról tanúskodnak, hogy a pogánylázadások leverését követően a megye területe beilleszkedett az ország feudális igazgatási és birtokrendszerébe. 1067- től fogva maradtak ránk olyan adománylevelek, amelyek egy-egy Békés megyei település vagy bizonyos jobbágyi