Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A megyetörténet elé

pota tükre volt az itt élő népesség gazdasági erejének és szervezettségének.

A második meghatározó tényező a mindenkori integrációs keret: az itt élők sorsát alapvetően megszabta, hogy a megye milyen Magyarországnak volt a része. Nem kevésbé fontos, hogy a vármegye az országnak éppen melyik részén helyezkedett el. Ugyan a megye területe alig változott, viszont országon belüli helyzete annál inkább: a 15. század viszonylag nyugalmas évtizedeiben a gyulai és más uradalmak kereteibe tartozó terület az ország központját Erdéllyel összekötő fontos kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Ugyanez a vidék a 16. század első felében már a nemzeti királyság és a Habsburg-ural- kodó alatti Magyarország közötti, hadak által járt ütközőzónába esett. Nem sokkal később Gyula vára a török elleni védelmi rendszer fontos végvára lett, majd pedig az oszmán birodalom, Isztambultól távoli, de katonai szempontból mégis fontos szandzsákjának központja.- A dualizmus kori Magyarországnak Békés megyében volt a földrajzi középpontja, a trianoni döntés után e terület az ország keleti határa lett.

A harmadik kulcsmozzanat pedig az, hogy a megye lakói milyen mértékben tudtak élni a koronként más-más formában kínálkozó esélyekkel. Például: a terület földesurai képesek voltak-e biztonságot teremteni az egyszer erőszakkal, másszor ügyességgel szerzett