Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A megyetörténet elé

pota tükre volt az itt élő népesség gazdasági erejének és szervezettségének. A második meghatározó tényező a mindenkori in­tegrációs keret: az itt élők sorsát alapvetően megszab­ta, hogy a megye milyen Magyarországnak volt a része. Nem kevésbé fontos, hogy a vármegye az országnak ép­pen melyik részén helyezkedett el. Ugyan a megye terü­lete alig változott, viszont országon belüli helyzete annál inkább: a 15. század viszonylag nyugalmas évtizedeiben a gyulai és más uradalmak kereteibe tartozó terület az ország központját Erdéllyel összekötő fontos kereskedel­mi útvonal mentén feküdt. Ugyanez a vidék a 16. század első felében már a nemzeti királyság és a Habsburg-ural- kodó alatti Magyarország közötti, hadak által járt ütkö­zőzónába esett. Nem sokkal később Gyula vára a török elleni védelmi rendszer fontos végvára lett, majd pedig az oszmán birodalom, Isztambultól távoli, de katonai szempontból mégis fontos szandzsákjának központja.- A dualizmus kori Magyarországnak Békés megyében volt a földrajzi középpontja, a trianoni döntés után e te­rület az ország keleti határa lett. A harmadik kulcsmozzanat pedig az, hogy a me­gye lakói milyen mértékben tudtak élni a koronként más-más formában kínálkozó esélyekkel. Például: a te­rület földesurai képesek voltak-e biztonságot teremte­ni az egyszer erőszakkal, másszor ügyességgel szerzett

Next

/
Thumbnails
Contents