Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása

Az egyetem mellett Márki kezdettől fogva jelen volt a szakmai közélet fóru­main: rendszeresen eljárt a Magyar Történelmi Társulat, az Akadémia, a Földrajzi Társulat és más társaságok üléseire, az egyetemi fórumokon maga is olvasott fel dolgozataiból. Természetesen ismerte a szárnyát bontogató fiatal történésznemze­dék legtöbb tagját, Thallóczy Lajos, Ballagi Aladár, Marczali Henrik neve szere­pel leggyakrabban a napló korai évfolyamaiban, a bejegyzések szerint Thallóczyval állt ekkoriban legszorosabb kapcsolatban. A fiatalok mellett közelebbi ismeret­ségbe került tanárain és a már említett Thaly Kálmánon kívül Szilágyi Sándorral, Fraknói Vilmossal. Rómer Flóris kis társaságával több kirándulást tett Pest kör­nyékén, a kirándulások mindig érintettek régészeti lelőhelyeket. Ekkor már jól is­merte Gyulai Pált, Toldy Ferenc támogatói közé tartozott, közeli kapcsolatban volt Hunfalvy Jánossal is. Az utóbbi hatására még a földrajz felé fordulás gondolatával is eljátszott. Még gimnazista korában elkezdett élénk publikációs tevékenysége is folytató­dott, szakirodalmi bibliográfiája 1873 és 1875 között minden évről 10-15 publi­kációt tart nyilván.63 E tételek között nem csak történeti tárgyúak vannak, viszont a bibliográfia távolról sem teljes, sok - Nagyváradban, Pesti Naplóban és más új­ságban megjelent - cikk hiányzik belőle. Márki írásai tartalmilag széles mezőben szóródtak: a szaktudományos oldalon olyan írásokat találunk, mint a Századok ban megjelent Biharmegye főispánjai az Árpádok korában c. közlés. Ez volt az első olyan Szádokbeli publikációja, amiért honoráriumot — 10 forintot - kapott.64 65 A történeti tárgyú közlemények között találunk a törökök első birodalmáról vagy a normannok középkori hadikalandjairól szóló írásokat is.66 Márki Sándor tudomá­nyos munkásságában komoly előrelépést jelentett 1874 januárjában az Irodalmi Értesítő című folyóirat megjelenése. Az adott évben kiadott magyar könyvek jegy­zékét és kisebb terjedelmű, érdekes történeti, művelődéstörténeti írásokat közlő lapot Márki Sándor egyedül szerkesztette, a kiadó Kókai Lajos volt. A kéziratos és diáklapok összeállítása során komoly szerkesztői gyakorlatot szerző Márkinak egyetemi tanulmányai mellett sem jelentett nagyobb gondot az 1874-ben összesen 203, 1875-ben 214 lapra rúgó folyóirat szerkesztése.66 A bibliográfiai folyóirat­nak köszönhetően Márki ismét számottevő presztízsre tett szert. A lap fő támo­gatóinak egyike Toldy Ferenc lett, de a folyóirat figyelmet keltett Ausztriában is. Az Oesterreichiscbe Buchhändler Correspondenz arról írt, hogy a szakterület ava­tott képviselőjének, Márki „professzornak” lapjával új korszak kezdődik a magyar 63 Klukovitsné-Rácz-Szabó, 1992. 11-14. 64 Márki, 1874. 331-339. és Napló, 1874. jún. 6. 65 A törökök első birodalma. 1-2. In: Athenaeum, 2. (1874) 2220-22272251-2262.; A normannok hadi­kalandjai és szerepléseik a középkorban. 1-6. In: Nagyvárad, 6. (1875) július 27.-augusztus 1. 66 Irodalmi Értesítő. Az 1874-ben megjelent magyar könyvek jegyzéke. Szerk.: Márki Sándor. Bp.; Irodalmi Értesítő. Az 1875-ben megjelent magyar könyvek jegyzéke. Szerk.: Márki Sándor. Bp. 93

Next

/
Thumbnails
Contents