Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása
csak eltérő új környezetbe. Változatlanul szenvedéllyel írt és szerkesztett, de írásai a váradihoz hasonló sikereket és botrányokat ezúttal nem hoztak. Továbbra is volt egy kéziratos lapja: A MÉH című gyűjteményét még 1867-ben Nagyváradon indította el, a periodikum megérte a VI. évfolyamot, a gimnázium befejeztével, 1872-ben zárult le. Ebben a lapban olyan, a maguk korában jó nevű költőnek számító fiatalemberek is „publikáltak”, mint Gáspár Imre. A két kötetbe bekötött kéziratos gyűjtemény összesen 1206 oldalra rúg.50 A szorgalmasan vezetett kéziratos lap mellett írásainak mind nagyobb része jelent meg nyomtatásban. Pozsonyba költözését követően megjelent első publikációja a Magyar Történelmi Társulat lapjában, a Századokban. A közlés idején tizenhat éves Márki első, nyúlfarknyi írásában Kismarja 1605-ben Bocskaitól kapott pecsétjét írta le.51 A Századokhoz Thaly Kálmánon keresztül vezetett az út, őt éppen Pozsonyban ismerte meg. „O volt az első »nagyfejű« - írta naplójában hat évvel később —, ki velem szóba állt, mint pozsonyi kisdiákkal, ő buzdított először, mint pályatársat.”52 Noha Márki nem szegődött senki mellé tanítványnak, épp ellenkezőleg, minél szélesebb szakmai kapcsolatrendszer kiépítésére törekedett, Thaly Kálmán mégis fontos szereplője lett életének. O volt az, aki sok sikertelen kísérlet után eredménnyel jelölte akadémiai tagságra, és tőle „örökölte” a Rákóczi-biográfiát mint megírandó témát. A jóakara- tú támogatás jele volt, hogy 1869 őszén még egy kis írását közölte a Századokban. Ebben a lendületes felhívásban a megyei lapok szerkesztőihez fordult, és arra biztatta őket, lapjaik hasábjain szenteljenek teret az adott megye történetét feldolgozó cikkeknek, mert „a történelem mind nagyobb tért kezd elfoglalni a művelt világ társadalmi életében”.53 A VI—VII. gimnáziumi osztálytól Márkit publikáló embernek tekinthetjük. Életmű bibliográfiája 1870-ből 14, 1871-ből 12 tételt sorol fel, pedig e bibliográfia nem is teljes.54 A Századok, a Népnevelők Lapja, a Magyarország és a Nagyvilág, a Vasárnapi Újság, a Hon mellett különösen sok aforizmája, verse és más műfajú írása jelent meg az Üstökösben. A felsoroltak mellett vidéki lapok is közölték írásait. Az élénk publikálás olykor a tanulást is háttérbe szorította, a VII. osztály vége felé jött az erre utaló apai dorgálás: „... több szorgalmat a tanulásban, kevesebbet az irkászatban, most még tanuló vagy, a szorgalom az első”.55 Pozsonyban a VI—VII. osztályt végezte el, az utolsó tanévben Pestre, a piarista gimnáziumba iratkozott be. Márki gimnáziumi évei alatt a biztos tudás mellett, jó íráskészséget szerzett és széles ismeretségi körre tett szert. A nagyváradi, pozsonyi és pesti gimnáziumokban megismerkedett nagyon sok, az elkövetkező évtizedekben 50 SzTEEK RKT MS. 230/1-2. A MÉH (1-6. évf.), 1206 oldal. 51 Márki, 1869/a. 500. 52 Napló, 1875. okt. 6. 53 Márki, 1869/b. 681. 54 Klukovitsné-Rácz-Szabó, 1992. 8-10. 55 SzTEEK RKT MS. 424. Márki János Márki Sándorhoz. 1871. május 22. 90
