Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről
títhatta el a szakmai ismereteket. (Még Karácsonyi is teológiát végzett, de ő már tudatosan képezte magát profi középkorásszá.80) A forrásgyűjtés és forráskiadás nagy időszakában bontakozott ki pályája, a források elmélyült interpretációja és az összegzés neki sem volt erős oldala. Nemzedéktársai közül Pauler Gyula és Fraknói Vilmos, valamint Thaly Kálmán jellegzetes alakja emelhető ki. Zsilinszky választott szakterülete végül is a magyarországi protestáns egyháztörténet lett, e tárgyban jelent meg számos fontos publikációja.81 Az Akadémia 1899-ben rendes tagjává választotta meg. A Magyar Történelmi Társulatnak sokáig választmányi tagja, 1903-1909-ig alelnöke volt. Zsilinszky politikusi pályájának indulásáról irathagyatékában figyelemre méltó följegyzéseket találunk.82 Békéscsaba nagyközség népessége meghaladta Gyuláét, ráadásul 1871 -ben vasúti gócponttá is lett. Reök István cikkei nyomán ekkor vita indult a megyeszékhely áthelyezéséről. 1873-ban újra síkra szállt ennek érdekében, Békéscsaba képviselő-testülete is kifejezte e kívánságot.83 „Természetes, hogy a gyulai polgárság és a régi főnemesség egy része, különösen a Wenckheim család bárói és grófi ága, egyiránt azt kívánta, hogy a vármegye székhelye továbbra is Gyulán maradjon” — írja Zsilinszky. Csaba és Gyula lobbizni kezdett a megyebeli községek megyebizottsági tagjainak körében. Reök és Zsilinszky apja Szarvasra ment az ügy érdekében: „így jutott abba a helyzetbe Zsilinszky Mihály szarvasi főgimnáziumi tanár, hogy mint megyebizottsági tag a vármegye közgyűlésén először megjelenhetett.” A vármegye főispánja Tomcsányi József volt, egy „rendkívül szép, erőteljes és tekintélyes férfiú, aki mint követ már az 1843—44. évi országgyűlésen és 1848-ban szintén mint országgyűlési követ szerepelt, majd mint Arad vármegye főispánja”. Tomcsányi 1860—1861-ben csongrádi, 1867-től Békés megyei főispánként működött.84 „Két napon át tartott az ő elnöklete alatt a vármegyei székhely kérdése feletti vita, melyben a fiatal Zsilinszky Mihály tanár is részt vett, és [a] történelmi múltra való hivatkozással cáfolta azokat a gyulai szónokokat, akik azt állították, hogy Gyula ősidőktől fogva mindig székhelye volt Békés vármegyének.” Végül is az 1874. február 9-i megyegyűlésen Gyula mellett 168-an, Csaba mellett 86-an szavaztak. (Igaz, hogy a lobbizás Gyulának 800 forintjába került, Csaba költségeit nem ismerjük.85) A beszéd azonban felhívta a főispán figyelmét az ifjú tanárra, és „a legközelébb 1873-ben tartott országgyűlési választások idején azzal a kéréssel lepte meg Zsilinszkyt, hogy lépjen fel a közelgő képviselő-választáskor szabadelvű párti programmal képviselőjelöltnek a gyomai választókerületben”. Elsőre nem 80 A Karácsonyiról megjelent írások legújabb gyűjteménye: Petróczki, 2008. 81 Itt csak kettőt emelünk ki: Zsilinszky, 1880-1897; Zsilinszky, 1907/b. Ebben a népszerű összegzésben az 1608-1711 közötti rész szerzőjeként vett részt. 82 Pl. ilyen cím alatt: Hogyan Lett Zsilinszky Mihály 1875-ben először gyomai országgyűlési képviselővé? L. a 2. jegyzetet! 83 Scherer, 1938. II. köt. 184-186. 84 Tomcsányiról: Héjjá, 2002. 206-208. 85 Scherer, 1938. II. köt. 186. 56
