Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Lakos János: Csánki Dezső, a történész és levéltáros

láttuk és tudjuk, hogy Nagyméltóságod közbejötté nélkül, miként az úrnak választott népe, még ma is a pusztában bolyonganánk, az ígéret földjével a láthatáron.”5

Csánki azt is elérte, hogy Klebelsberg biztosította az intézmény számára egy tudományos folyóirat indításának feltételeit. így láthatott napvilágot 1923-ban a Levéltári Közlemények első száma. A szerkesztői posztot Csánki nyugdíjazásáig magának tartotta meg, emellett következetesen minden címoldalra — Klebelsberg szerepére emlékeztetve — odanyomatta, hogy a szerkesztést a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter megbízásából végzi. A Levéltári Közlemények kiadásával a levéltári irodalom művelésének jelentős fóruma jött létre.

Csánki Dezső főigazgatói működésének az 1924. évvel kezdődő második szakasza az előzőhöz képest nyugodt éveket hozott az Országos Levéltár és az intézményvezető számára. Az épületet illetően a tanács- és kutatóterem, a csarnokok és a lépcsőház funkcióhoz méltó díszítése jelentett feladatot. Ebben is Klebelsberg segített: nem csak a pénzeszközöket biztosította Dudits Andor történelmi tárgyú faliképeinek és Róth Miksa ólomüveg címeres ablakainak elkészítéséhez, hanem tevőlegesen részt vett a faliképek témáinak meghatározásában is. Csánki ezekben az években több kisebb levéltári rendezést és segédletkészítési munkákat is végrehajtatott, de a teljes iratanyag nagyon is aktuális rendezési és nyilvántartási programjának kidolgozását utódjaira hagyta. Legközvetlenebb munkatársa hiányolta azt is, hogy a levéltárügy országos rendezése ügyében sem tett lépéseket.6 Ezt a megállapítást nem vitatjuk, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mint a Levéltári Közlemények szerkesztője a folyóirat 1931. évi egyik számában közreadta munkatársa, Szabó István ilyen igényű, egy komplett levéltári törvény megalkotására irányuló javaslatot tartalmazó tanulmányát.7 Klebelsberg nagy forráskiadási programjához igazodva őt elsősorban a levéltári anyag közzététele és tudományos feldolgozása érdekelte. Ezért indította A magyar királyi Országos Levéltár kiadványai c. sorozatot, de ebben végül mindössze egy mű, Fekete Lajos Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába c. könyve jelent meg 1926-ban.

Csánki országos levéltári működése 1923-ban érte el csúcspontját. Ezután az öregedő, rengeteg tudományos, közéleti funkciót vállaló főigazgató napjai jobbára aprómunkával teltek. Működtette az Országos Levéltárat, de nem tett komoly kezdeményező lépéseket semmilyen témában. Nem alkotott reformterveket, végső soron a korábbi eredmények konzerválására törekedett. Másra — elfoglaltsága miatt — nem maradt ideje. Vezetési stílusa is régimódi maradt, továbbra sem hívott ösz- sze levéltári tanácskozásokat, pedig ezekre a sok új levéltári tudományos tisztviselő miatt szükség lett volna. A rendet és fegyelmet azonban szigorúan megkövetelte, ugyanakkor toleráns volt, mások véleményére is adott. Konzervativizmusa abban is megnyilvánult, hogy akárcsak 1913-ban, 1930-ban is igyekezett elzárkózni a

5 N. n„ 1924.

6 Döry, 1933. 14.

7 Szabó, 1931.

IO4