Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Lakos János: Csánki Dezső, a történész és levéltáros

miniszteri posztot, vele Csánki baráti viszonyban volt2) mindvégig ragaszkodott Csánki főigazgatóságához, és élt a törvény adta lehetőséggel.

Nyugdíjazását Csánki nehezen viselte. Lelkiállapotát tovább rontotta, hogy barátja, Klebelsberg rövidesen elhunyt. Az Országos Levéltár volt főigazgatója 1933. április 29-én távozott az élők sorából. Ravatalát a Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokában állították fel, itt Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter búcsúzott tőle meleg szavakkal.

Aki ismeri a magyar levéltárügy és tudomány 19—20. századi történetét, nem kételkedik abban, hogy Csánki Dezső valóban a magyar tudományosság kimagasló alakja volt. Levéltári és történettudományi tevékenységéről, eredményeiről szóló rövid áttekintésünk remélhetőleg azokat is meggyőzi erről, akik esetleg másképpen vélekednek. Ugyanakkor választ adhatunk arra a kérdésre is, hogy minek tekintsük őt: olyan levéltárosraak, aki a történettudományt is magas színvonalon művelte, vagy pedig olyan történésznek, aki levéltárosi, levéltárvezetői munkát is végzett?

* * *

Először tekintsük át levéltári pályafutásának adatait. Csánki 1857. május 18-án született a Békés megyei Füzesgyarmaton, az ottani református lelkész gyermekeként. Iskoláit Debrecenben, a református kollégiumban és Késmárkon, az evangélikus líceumban végezte, majd a budapesti egyetemen történelmet és földrajzot hallgatott, és főgimnáziumi tanári képesítést szerzett. Tanárai közül Salamon Ferenc volt rá nagy hatással, ő oltotta belé a levéltári források tiszteletét. 1880-ban bölcsésztudori oklevelet szerzett. 1881. június 15-én fizetés nélküli gyakornokként került az Országos Levéltárba. 1882-től hivataltiszt, 1886-tól fogalmazó, 1893-tól országos allevéltárnok, 1904-től országos levéltárnok, 1913-tól országos főlevéltár- nokként az Országos Levéltár vezetője, 1919 elejétől — néhány hónapos szünettel - főigazgató, 1922—1924 között a Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöke, 1924- ben államtitkári címet kapott, 1927-től nyugdíjazásáig a Gyűjteményegyetem delegáltjaként az Országgyűlés Felsőházának tagja. Meg kell jegyezni, hogy a századfordulón a szinte szünet nélküli megfeszített munka következtében betegség (neuraszténia) döntötte le lábáról, három évre teljesen kiesett a munkából.

Csánki levéltári tevékenysége két fő szakaszra osztható: beosztotti korszakára 1881-től 1912-ig, és főnöki, levéltárvezetői korszakára 1913-tól nyugdíjazásáig.

Az első korszakban Csánki a levéltár rangban lassan előrehaladó tisztviselője. Hivatali főnökeinek utasításai alapján kell végeznie feladatait. Az első időszakban, 1903-ig, Pauler Gyula - 1874-től országos levéltárnokként, 1893-tól országos fő- levéltárnokként — állt a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó intézmény élén. Vezetése alatt végbement az Országos Levéltár újjászervezése, modern intézmény- nyé alakítása, az 1867 előtti iratanyag begyűjtése. Gondot jelentett, hogy a budai várban, a Belügyminisztérium épülettömbjében szétszórt elhelyezésben, egyre na2 Döry, 1933. 10.

99