Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Micheller Magdolna: '56-os elítéltek munkalehetőségei

A negyedik személy, ki egyben zárja is a Szeged-Békéscsaba tengelyt: Fekete Pál, ahogy többen, köztük e sorok írója is szólítja. Fekete Pali bácsi. Nekem Pali bácsit Fejér Dénes mutatta be valamikor a nyolcvanas években Szegeden. ATITTörténész Szakosztálya egyik szervezőjeként a Deák Ferenc Gimnáziumban rendkívüli történelem sorozatot szerveztem a 20. századi magyar történelem traumáiból. 1956-ról Fejér Dénes beszélt. Kérte, javasolta, hadd hozza magával egy sokat szenvedett társát is, ő volt Fekete Pál. Fekete tanár úr is történelem szakot végzett a szegedi főiskolán, mint Fejér Dénes. Hallgató korukban is ismerték egymást. A sors azonban főleg 1963 után hozta össze őket. Amikor Békéscsabáról kitiltották, Fekete Pál Szeged nagyvárosában keresett és talált munkát, menedéket. Evekig fizikai munkát végzett, téglagyári agyagbányában, majd a TEFU-nál. Később betanított ács és kubikos minőségben dolgozott. Fizetést is kapott érte. Szerényen éltek négytagú családjával, melyben két lányt neveltek. Később fordításokat vállalt, magántanítványokat fogadott. Orosz, német és francia nyelvből vizsgákra is készített fel fiatalokat. Ekkor, a szegedi rendkívüli előadásban nehezen szólalt meg, keveset beszélt, bizalmatlanul fogadta tanár kollégáim, ifjú tanítványaink kérdéseit. Megkérdeztem, a családjában, fiainak, lányának mesélt-e a múltjáról. Elvágólag és némi szomorúsággal mondta, hogy nem, mert nem kérdezik, hallani sem. akarnak a múlt szörnyűségeiről. Ott, akkor ezért nagyon sajnáltam a történelem szakos édesapát. Azt azonban megtudtuk, milyen kegyetlenséggel vallatták Békéscsabán az AVO börtönében, s hogy miként kapott életfogytiglanra szóló börtönbüntetést. Ott, akkor is elmondta, hogy büntetését a békéscsabai városi vezetők „jóvoltából" szigorították. Ámulattal hallgattuk keserű szavait. Dokumentumkötetünkbe csak rövid nyilatkozatra vállalkozott, itt azt írta: „A Békéscsabán és Békés megyében lejátszódott események megértése, megörökítése, bonyolultsága, eseménygazdagsága miatt sok időt venne igénybe. Köteteket kellene írni ahhoz, hogy az utókor bepillanthasson ebbe a korba, mely a magyar nép egymásra találásának, hősies önfeláldozásának talán utolsó meg-