Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Micheller Magdolna: '56-os elítéltek munkalehetőségei

ő is rám, mert csak annyit mondott, régen találkoztunk, asszonyom. Göncz Árpáddal nem volt lehetőségünk 1956-ról szót váltani, lehetséges kérdéseinket azonban a számos vele készült interjúban megválaszolta. Hogy az életfogytiglanra szóló büntetésből hat évet börtönben töltött, maga is megírta.

5 A börtönben végzett munkáról elsőként Eörsi István visszaemlékezésében olvashattunk. „Működött itt egy fordítóiroda, amely a Belügyminisztériumnak dolgozott. Főként szabad emberek számára tilalmas politikai műveket... kellett magyarra átültetnünk. Az a logika érvényesülhetett, hogy bennünket már úgysem lehet ideológiailag megmételyezni, de nyelvtudásunkat felhasználhatják belügyi dolgozók meghatározott csoportjának ideológiai továbbképzésére."

6 Ma már közismert, hogy Göncz Árpád is az ún. fordítóirodán tökéletesítette angol nyelvtudását. így nyilatkozott a későbbiekről: „Ha az ember kikerül a börtönből, akkor nem zsákolni küldik, hanem fordítást adnak neki." O maga irodalmat (amerikai és ausztráliai angol irodalmat is) fordított, ami sikerélményt adott, fizettek is érte, épp annyit, hogy ne haljon éhen... - nyilatkozta Váradi Júliának 2002-ben.

7 Másik nyilatkozatában a Bibó Szakkollégiumban arról beszélt önmagát illetően, hogy a második legsúlyosabb ítéletet kapta, azaz életben hagyta a hatalom. 1956 legmaradandóbb értékeit nem is az akkori követelésekben kell keresnünk - mondta -, „hanem az a magatartásforma a példamutató és mindenkorra érvényes, amely a társadalmi együttérzést és a közös érdekérvényesítést helyezte középpontba: az, hogy a diktatúra elviselhetetlen és igazságtalan. A társadalom fellázadt és győzött."

8 Ezeket az erkölcsi alapelveket kívánta érvényesíteni köztársasági elnökként is. Közvetlen stílusa, halk beszéde, következetessé5 Göncz Árpád: Kő a kövön. Bp., 1996. 6 Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre. Bp., 1988. 190. 7 Göncz Árpád: Én csak egyféleképpen tudom magam elképzelni. Mozgó Világ, 2002. 4. sz. 19. 8 Göncz Árpád: Mi a börtönben négy évig győztesnek éreztük magunkat. Beszélő, 2001. 12. sz. 36-37.