Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Erdész Ádám: A felejtés stációi - 1956 emlékezete
te a témát, novemberben sem esett szó a forradalomról. A kivétel 1966 volt; a tizedik évfordulón - november 4-én - a megyei fehérkönyvek egyik szerzője írt az újság belső oldalain elhelyezett cikket arról, hogy nem lett igazuk azoknak, akik nem hittek az ország talpraállásában. A cikk egyik tételmondata, hogy „mindjobban kibontakozik a szocialista nemzeti összefogás és egység", melynek nyomán a számba jöhető alkotó erők hatni tudnak. 21 A cikk argumentációjában komoly szerepet játszottak az életszínvonal emelkedéséről szóló bekezdések. A csend az 198l-es, nagyobbrészt központi megemlékezésekről beszámoló cikkeket leszámítva egészen 1986-ig teljes volt. A hallgatás mélységét dokumentálja az, hogy nemcsak a lap kiemelt fontosságú hasábjain, de még az 1980-as években működött „Évfordulók" rovatban sem esett szó a forradalomról. 1983. október 23-án például két, naphoz kötődő jeles eseményről olvashatunk: Ballagi Aladár, valamint a 18 éves korában elhunyt Geisler Eta „hímező nő és nagyszerű kommunista ifjúmunkásnő" születésnapjáról. Ha összegezzük a hatvanas-hetvenes években kialakult helyzetet, azt állapíthatjuk meg, nemhogy a köztereken nem voltak olyan pontok, amelyek az emlékezet helyeinek funkcióit betölthették volna, de még a temetőkben sem. Jogszabály rendelkezett arról, hogy a kivégzettek sírjáról senki ne kaphasson információt. S ha akadt is valaki, aki ismerte a kivégzettek sírhelyét - mint Békéscsabán Mány Erzsébetét és Farkas Mihályét -, már a sírok rendben tartásához is nagy bátorság kellett, hiszen a kegyelet akár megtorlást maga után vonó politikai demonstrációnak minősülhetett. Azaz az emlékezés e téren is visszaszorult a személyes szférába. A tankönyvekben többnyire egy, a már említett „négy alapvető okra" épülő anyagrész tárgyalta az „ellenforradalom" történetét, a tananyagba illesztett, figyelmet leginkább megragadó képek többsége rendszerint a Köztársaság téri pártház ostromát idéz21 Rocskár János: A nemzethalál komor víziója helyett. Békés megyei Népújság, 1966. november 4.
