Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Erdmann Gyula: 1956 Békés megyében
Béla vezetésével, melynek joga volt bármely politikai perbe beavatkozni. A helyi pártvezetők is sűrűn avatkoztak be a rendőrségi, karhatalmi, illetve bírósági munkába. Bírói függetlenség nem létezett. Legfeljebb annyit tehetett egy-egy lelkiismeretességét még őrző bíró, hogy valamelyest törekedett mérsékelni az ítéletek súlyát. Békés megyében 1956-os cselekedetek miatt - számításaim szerint - 688 személy ellen született bírósági ítélet. Közöttük 176 volt ipari munkás, 155 napszámos és földműves, 118 törpebirtokos paraszt és 100 értelmiségi. Kulák mindössze 18, horthysta tiszt 12, volt csendőr szintén 12 volt közöttük. A leggyakoribb vádpontok voltak: kommunisták szidalmazása, fenyegetése; kommunisták, AVH-sok, rendőrök lefegyverzése; Rákosi, Sztálin és más kommunista vezérek gipszszobrainak széttörése, képeik elégetése; pártirodák feldúlása, iratok és brosúrák eltüzelése; a Kádár kormány el nem ismerése; nemzetőri szolgálat; izgatás a Szovjetunió ellen; sztrájkszervezés; tsz-roszlatás. Az elítéltek mellett mintegy ezren szenvedték el a közbiztonsági őrizetet, s közülük többen lettek internálva. Ne feledkezzünk el azokról sem, akik bármiféle ügyészi felhatalmazás nélkül kerültek a karhatalom kezébe, esetenként csak 1-2 napra, s lettek súlyosan bántalmazva. Békésben ítélet nélkül vertek agyon, lőttek le mintegy tíz embert. A közbiztonsági őrizet hat hónapig tarthatott ügyészi határozattal, de szinte korlátlanul volt meghosszabbítható. Igen sokan húztak le egy évnél is többet közbiztonsági őrizetben, majd előzetesben, azaz bírói ítélet nélkül. Az elfogottak számára a legsúlyosabb időszak a karhatalmi-rendőri vallatások és a közbiztonsági őrizet ideje volt. Zuhogott a gumibot, sűrűn sorjáztak a rúgások és ütések, sokakat vertek félholtra; így születtek meg a vallomások, melyeket kényük-kedvük szerint fogalmaztak meg a vallató tisztek. Az aláírást megtagadni nem volt ajánlatos. Fekete Pált is súlyosan bántalmazták. A gyulai Simonyi Imre költőt megverték a rendőrségen, eltörték a lábfejét is. A gyulai Radóczy Andrást többször verték eszméletlenre puskatussal, testén véraláfutást véraláfutás követett. A csabai Polgár Jánost henteskampóra akasztva verték napokon át, nem is lett az elméje ép soha többé... A Békés