Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Erdmann Gyula: 1956 Békés megyében

Béla vezetésével, melynek joga volt bármely politikai perbe be­avatkozni. A helyi pártvezetők is sűrűn avatkoztak be a rendőrsé­gi, karhatalmi, illetve bírósági munkába. Bírói függetlenség nem létezett. Legfeljebb annyit tehetett egy-egy lelkiismeretességét még őrző bíró, hogy valamelyest törekedett mérsékelni az ítéletek sú­lyát. Békés megyében 1956-os cselekedetek miatt - számításaim szerint - 688 személy ellen született bírósági ítélet. Közöttük 176 volt ipari munkás, 155 napszámos és földműves, 118 törpebirto­kos paraszt és 100 értelmiségi. Kulák mindössze 18, horthysta tiszt 12, volt csendőr szintén 12 volt közöttük. A leggyakoribb vádpontok voltak: kommunisták szidalmazása, fenyegetése; kom­munisták, AVH-sok, rendőrök lefegyverzése; Rákosi, Sztálin és más kommunista vezérek gipszszobrainak széttörése, képeik elégeté­se; pártirodák feldúlása, iratok és brosúrák eltüzelése; a Kádár kormány el nem ismerése; nemzetőri szolgálat; izgatás a Szovjet­unió ellen; sztrájkszervezés; tsz-roszlatás. Az elítéltek mellett mint­egy ezren szenvedték el a közbiztonsági őrizetet, s közülük töb­ben lettek internálva. Ne feledkezzünk el azokról sem, akik bár­miféle ügyészi felhatalmazás nélkül kerültek a karhatalom kezé­be, esetenként csak 1-2 napra, s lettek súlyosan bántalmazva. Békésben ítélet nélkül vertek agyon, lőttek le mintegy tíz embert. A közbiztonsági őrizet hat hónapig tarthatott ügyészi határo­zattal, de szinte korlátlanul volt meghosszabbítható. Igen sokan húztak le egy évnél is többet közbiztonsági őrizetben, majd előze­tesben, azaz bírói ítélet nélkül. Az elfogottak számára a legsúlyo­sabb időszak a karhatalmi-rendőri vallatások és a közbiztonsági őrizet ideje volt. Zuhogott a gumibot, sűrűn sorjáztak a rúgások és ütések, sokakat vertek félholtra; így születtek meg a vallomá­sok, melyeket kényük-kedvük szerint fogalmaztak meg a vallató tisztek. Az aláírást megtagadni nem volt ajánlatos. Fekete Pált is súlyosan bántalmazták. A gyulai Simonyi Imre költőt megverték a rendőrségen, eltörték a lábfejét is. A gyulai Radóczy Andrást többször verték eszméletlenre puskatussal, testén véraláfutást vér­aláfutás követett. A csabai Polgár Jánost henteskampóra akasztva verték napokon át, nem is lett az elméje ép soha többé... A Békés

Next

/
Thumbnails
Contents