Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)

Somlai Katalin: A vidék forradalmasodása 1956 őszén

nultak a városon Budapest felé. A főváros irányába vonuló szovjet erők felvonulási útvonala mentén általában gyorsabban és radikálisabban forradalmasodtak a települések. Az újjászerveződésnek indult politikai pártok a közös nemzeti cél kivívásának érdekében önmérsékletet mutattak A pártosodás ott volt erősebb, ahol egy-egy párt nagyobb hagyományokkal rendelkezett. Egy-egy újjáéledő párt akkor jutott vezető szerephez egy helység életében, ha a település forradalmi szervezetébe, annak élére egykori pártvezetőket választottak. így többek között Csongrád megyében Erdei István, az SZDP egykori országgyűlési képviselője lett a hódmezővásárhelyi forradalmi bizottság elnöke. Erdei a szociáldemokrata párt szegedi újraszervezése kapcsán még a szegedi forradalmi bizottsággal is szembekerült, mert az utóbbi ellenezte a forradalom célkitűzéseinek győzelméig a pártok alakulását. A területi koordináció igénye szinte minden szinten jelentkezett. A helyi szervezetek keresték a kapcsolatot a megyével, az új megyei testületek - a minden irányból a fővárosba áramló élelmiszer-szállítmányok mellett - küldöttségeket menesztettek Budapestre, hogy követeléseiket átadják a kormánynak és személyesen tárgyaljanak Nagy Imrével. Budapesti útjaik során több küldöttség kapcsolatba került a fővárosban harcoló fegyveres csoportokkal. Néhányuk a harcokba is bekapcsolódott, mások fegyvereket próbáltak szerezni a fővárosban harcolók számára. Az újpesti forradalmi bizottság például Bajáról próbált fegyvert és lőszert szerezni. A megyék többsége a kormány mellett küldöttséget menesztett Győrbe is, és részt vettek a Dunántúli Nemzeti Tanács megalakításában. Néhány megye képviseltette magát a DNTmintájára november 2-án megalakult Észak- Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács ülésén is. Ezek a megyék feletti forradalmi szerveződések, az ellenkormányként aposztrofált DNT is, a november első napjaira radikalizálódó közhangulattal szembeszállva is kiálltak a Nagy Imre személye által fémjelzett nemzeti kibontakozás mellett, melynek lehetőségét a november 4-én hajnalban megindult szovjet támadás semmisítette meg.