Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Somlai Katalin: A vidék forradalmasodása 1956 őszén
aki Nagy Imre politikai hívének és a reformok támogatójának számított - többek között kezdeményezte a begyűjtési rendszer, valamint a békekölcsön eltörlését-, s jóllehet országgyűlési képviselőként nem volt tényleges hatalmi pozícióban, funkciója, meg a Hazafias Népfront helyi szervezőjeként betöltött szerepe lehetővé tette, hogy az adott pillanatban a tömegek élére állhasson. Politikai vezetők helyett a fontosabb gazdasági-kulturális központokban a reformgondolkodású értelmiség próbálta a változásokat előmozdítani, egyre nyíltabban beszélve a problémákról. Egyes megyeszékhelyeken már 1956 elején megindul a közéleti kibontakozás. Debrecenben a Fáklya c. irodalmi lap megindításával teremtettek fórumot az újszerű gondolkodásnak, Szegeden, Győrött az írószövetség helyi szervezete volt a megújulást szorgalmazó erő. Győrött a nyár folyamán több olyan intézkedés is történt, mely bizakodóvá tehette a változások híveit: rehabilitálták a helyi írókat, felszámolták a műszaki határzárat. Még azokban a megyékben is, ahol egyébként nem volt tapasztalható szellemi pezsgés (Komárom, Bács-Kiskun), a nyíltabb párbeszédre való törekvés októberre megszülte eredményét. Sorra jöttek létre a budapesti Petőfi Kör mintájára a problémák kibeszélésének helyt adó vitakörök: Petőfi Kör Baján, Győrött, Kossuth Kör Debrecenben és Egerben, József Attila Kör Szegeden, Bocskai Kör Hajdúnánáson stb. A mindenhol elbizonytalanodó helyi pártvezetőségek, melyekben ekkorra már élés repedések keletkeztek a rákosisták és reformpártiak között, gyakorlatilag nézeteiktől függetlenül, a konfliktusok elkerülése érdekében segédkezet nyújtottak a vitafórumok létrejöttéhez. Győrött például Rákosi júliusi menesztése után a politikai megújhodást a párt a kulákok ellen intézett ismételt kirohanásokkal próbálta ellensúlyozni; a keményvonalasok viszont kénytelenek voltak a háttérbe húzódni, amikor a városban rendezett értelmiségi ankéton már maga az oktatási miniszter állt ki a szocializmus nemzeti útja mellett. Nagy Imre személyéhez és politikájához kötődő politikusok (Donath Ferenc, Szilágyi József, Losonczy Géza) szorgalmasan járták az országot, csakúgy, mint a reformokat szorgalmazó írók és újságírók. Az egyes