Erdész Ádám: Tények és üzenetek. A Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai (Gyula, 2007)
Gyarmati György: 1848 és 1956 kapcsolata
vó tisztázásra vár, hogy mennyiben volt ebben szerepe a MUKnak, azaz a „Márciusban Újra Kezdjük" közérzet-kifejező velleitásnak, amit sokan erre „rászervezett" állambiztonsági kombinációs játéknak vélnek.) 1957 áprilisában már egyértelmű támadás indult az újjászerveződő kommunista párt vezetésében „az ellenforradalomra emlékeztető" Kossuth-címer ellen, \foltak akik - a „proletárhatalom" ismételt megszilárdulását kifejezendő - „kalapácsot és gépfegyvert" láttak volna szívesen új állami címerként. Az Országgyűlés 1957. májusi ülésén fogadták el azt az alkotmánymódosítást, ami egyúttal a Kossuth-címer helyett az ún. Kádár-címert hivatalosította. 22 Az 1956-os forradalom és szabadságharc utólag szimbólummá emelt lyukas zászlaja - a Kossuth-címer fentebb elősorolt megjelenési formáihoz és használatának tömegességéhez képesttöredéknyi mennyiségben és változatban volt jelen. Egymásnak feszülni látszik az emlékezet szelektivitása és a dokumentálható múlt. Igaz, a számszerűség, a kvantifikáció elsődlegesen a gazdaságtörténet eszköztárában nélkülözhetetlen, míg a politikai szimbolika - s annak története is - más műfaj. így lesz a posztmodernben 1956 is esztétizált múlt, „újraképzelt" történelem. 23 Ezen transzformáció nyomán mind a lyukas zászló, mind a Kossuthcímer a nemzettudati szimbolika mezőnyében verseng. Egyenrangú riválisok/partnerek, csak az előfordulási gyakoriság tárgyi nézőpontjából okozhatnak kognitív disszonanciát. 24 Egyikük 1956 22 Gyarmati György: Március hatalma, a hatalom márciusa. Bp., 1998. 157— 158. 23 „Az esztétizált 1848" fogalom mintájára, amit Gerő András használ „Képzelt történelem" c. könyvében, különösen is „A szimbolikus politika. Fogalmi fogságban: a zsákutcás Bibó" c. fejezetben. Bp., 2004. 247, 24 A történelmi tudatzavarnak az 1989-1990-es rendszerváltás időszakában - illetve azóta is - tapasztalható formaváltozatait taglalja tágabb összefüggésekben György Péter: Néma hagyomány. Kollektív felejtés és kései múltértelmezés. 1956 1989-ben. Bp., 2000. c. munkája, illetve a dolgozatban érintett szűkebb tárgykörben Szilágyi Ákos: Lyukak a zászlón. Népszabadság, 2005. c. írása, valamint Gyarmati György: Március és október kultusza. Rubicon, 2005. 8. sz. 6266.
