Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Pest, a szerkesztőségek és kiadók világa

Az írók számára a mérce persze a legnívósabb reformkori divatlap, a Jókai szerkesztette Életképek (1847-1848) volt és maradt. A Pesti Röpívek füzeteit 1850-ben Tompa nem tudta másképp dicsérni Szilágyi Sándor szerkesztőnek: „...a lap érdekes, jó; hasonlít a Jókai-kezelte Életképekhez."

44 Arany 1852-ben a Budapesti Viszhangot viszonyította sógorának:,, ...hetenként jelenik meg harmadfél ívben s fél ív borítékban, olly csinosan, hogy az Életképeknek csak annyiban fog engedni, a mennyiben nem léteznek mind azon erők, mellyek az utóbbit kiállították.

45 (A kiemelt szó Petőfire tett utalás.) Evvel a szellemi tőkéjével természetesen Jókai is tisztában volt. Amikor 1851 júliusában társszerkesztőként csatlakozott Vahot Imre Reménye, rövid életű füzetes vállalkozásához, előleg küldésével közreműködésre kérte Arany Jánost. A megjelölt cél szerény volt: „...hogy csak oly állapotban lehessünk is irodalmunkkal, mint 1847 végén."

46 Konkrétabban utalt vissza 1852 decemberében, amikor a gr. Festetics Leó nemzeti színházi intendáns nevére engedélyezett Délibáb szerkesztője lett: „Alap az Életképek formátuma lesz." Tompa 1853. májusában csalódottan forgatta a folyóiratot, ahová egyébként ő is küldött verset: „Köztünk legyen mondva: a Jókai lapja nem ollyan mint az Életképek voltak, mi ennek az oka?"

47 Több véletlennél, hogy egyazon napon, 1849. november 15-én indult meg a kormány félhivatalos (1853-tól hivatalos) lapja, a Magyar Hírlap és az első magyar irodalmi napilap, a Nagy Ignác szerkesztette Hölgyfutár („Közlöny, az irodalom, társas élet és divat köréből"). A lap 1864-ig létezett, azaz túlélte azt a három időszakot, amelyet a sajtótörténet e korban megállapított.

48 Am-voltak olyan kérdések a hatalom számára, amelyek átíveltek a katonai 44 TMLev I. 120. 45 AJÖM XVI. 52. 40 AJÖM XV. 376. 47 AJÖM XVI. 126. és 214. 40 MST II/1. 405-417. A három szakasz: 1849-1852, 1853-1857, 18581861; Miklóssy János tollából jellemezve. Háttéradataink, külön hivatkozás nélkül, az MST-ból valók.