Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 1.: a Tudományos Akadémia

mondta el; a „dicsbeszéd"-et tartó Jerney Antal ügyvéd pedig evvel a szónoki teljesítményével alapozta meg közéleti-megyei pályafutását, amellyel még Szinnyei József lexikonába is bekerült. Az újabb nemzedéket a békéscsabai fiatalok csoportja képviselte méltó módon, amikor „egészen váratlanul" Vörösmarty Szózatát kezdték énekelni. A gyulai ünnep markáns, egyedi vonása volt az Erkel családnak, jelesül a zeneszerző fivérének, Jánosnak és húguknak, Farkas Zsigmondné Erkel Teréziának szervezői és művészi közreműködése. Nekik köszönhető a színvonalas zenei műsor (Czerny, Mendelssohn, Chopin és persze Erkel Ferenc szerzeményei); rajtuk kívül a családból közreműködött még Erkel László (Ferenc 15 éves fia) és Erkel Ágnes (János 11 éves leánya). A tudósítás rögzítette a Himnusz, műkedvelők kórusa által történt eléneklésekor a nemzeti imává válás pillanatát is: „...Kölcsey Hymnusza az ünnepély berekesztésével ismételtetett, mely ének alatt a közönség ülőhelyéről fölkelt, és az énekkart lassú áhítatos kísérettel segíté. Isten áldd meg a magyart!" Békés városában december 15-én volt a Kazinczy-ünnep.

16 A Kazínczy-centenárium szertartásrendje, sőt frazeológiája mintául szolgált az országszerte megélénkült irodalmi kultuszéletnek, ami azonban csakhamar 48-as hagyományokkal, politikai felhangokkal gazdagodott, amit számunkra a gyulai esettanulmány példázhatott. Nem látta ezt másként Toldy Ferenc sem, aki az Új Magyar Múzeum 1860. decemberi, utolsó számában az 1859. és 1860. év mérlegét megvonva, joggal helyezte a „nagy napok" sorában fontos pozícióba a Kazinczy-ünnepet, amelyet Kisfaludy Károly áttemetése követett 1859. december 12-én éjjel (csak így en,b Kempelen Győző: Kazinczy-ünnep Magyarországon 1859-ben, Szeged 1860. A Békés megyei hivatkozások: 142., 145., 151. A gyulai ünnepre: Hölgyfutár, 1859. dec. 1. és dec. 3. A résztvevők annotációjára 1. Héjjá Julianna Erika i. m. 199-202. és D. Nagy András-Márai György: Az Erkel család krónikája, Gyula 1992. passim. A szakirodalomból 1. még Margócsy István: Az 1859-es Kazinczy ünnepségek nyelvhasználatához — Az irodalom ünnepei, szerk. Kalla Zsuzsa, Bp. 2000. (A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei 9.) 109-118.