Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 1.: a Tudományos Akadémia

törvénytudomány, 4. A történettudomány, 5. A mathematikai és 6. A természeti tudományok."

9 Az Akadémia országos nyilvánosságának felfüggesztése azzal a következménnyel járt, hogy a testület az 1852. évi egylettörvény hatálya alá esett, azaz alapszabályainak benyújtásával fennállási engedélyért kellett folyamodnia. (1854-ben természetesen már nem a változatlan, 183l-es alapszabályokat, hanem a módosított, osztályszerkezetre építőt terjesztették föl.) Az 1858. február 27-én szentesített alapszabály szerint: „A Magyar Tudományos Akadémia egy, O Cs [ászári] K[irályi] Felsége különös oltalma alatt álló tudományos intézet." (1. §) A feladatok közül kikerült a magyar nyelvű tudományművelés, viszont megerősítették, hogy: „Célja annak [ti. az Akadémiának] a tudomány és szépirodalom mívelése és terjesztése, s egyszersmind a magyar nyelvnek egész gonddal csinosbítása és gazdagítása." Az Akadémia tevékenységi területe a tudományok egészére kiterjedt, pontosabban megmaradt tudományos és művészeti akadémiának, kivéve a hittudományt; továbbá tartózkodnia kellett vallási és politikai tárgyak vitatásától (9. §). Jelentős korlátozást jelentett, hogy saját személyi ügyben csak javaslattevő szerepe lehetett a testületnek: az elnököt és az alelnököt (3-3 jelöltből), valamint a tiszteleti, a rendes, a levelező tagok és a tisztviselők listán felterjesztett személyét a főkormányzó, Albrecht főherceg nevezte ki; ellenőrzésre pedig országfejedelmi kormánybiztost neveztek ki. Az alapszabályok elfogadása körüli vitákat és ezen belül Széchenyi István levelének hatását a szakirodalom részletesen feldolgozta; itteni - habár rövid - megismétlése nem lehet feladatunk.'

0 q Toldy: A magyar akadémia... ÚMM 1859. 30-31. A módosított alapszabályok: ÚMM 1858. 548-560., a tudományfelosztás: 550. Az alábbi idézetek is innen származnak. 10 A levél szövegkritikai kiadását 1. Bártfai Szabó László: Gr. Széchenyi István levele a Magyar Tudományos Akadémiához 1858-ban {Adatok a Magyar Tudományos Akadémia és a XIX. század első felének történetéhez, 2. füzet), Bp. 1929.; Angyal i. m. 29-30.; A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada, 89.; Kosáry Domokos: Széchenyi Döblingben, Bp. 1981. (Tények és tanúk) 1 73-1 75.