Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

I. fejezet: ÍRÓK A BUKÁS UTÁN - Megtorlás és irodalom

lóképpen elemzéseink körén kívül maradnak azok, akiket ma szak­írónak neveznénk: történészek, természettudományos ismeretter­jesztők, tankönyvírók stb. A nemzeti sorskérdéseket kivételes pontossággal megfogalma­zó irodalomnak osztoznia kellett a megtorlásban is. Gr. Dessewffy Emil Felix Schwarzenberg herceg, osztrák miniszterelnökhöz in­tézett bécsi, 1848. november végi memorandumában a magyar sajtó megrendszabályozását is részletezte, a kivégzendő forradalmi ve­zetők névsorában a lapszerkesztőket is szerepeltette: Bajza Józse­fet (Kossuth Hírlapja), Pálffy Albertet (Marczius Tizenötödike), Táncsics Mihályt (Munkások Újságja). A halálfélelemmel fenye­getett, ám futni engedni tervezett másodrangú forradalmi vezetők között (31 név) olvasható: Petőfi Sándor, és - ismeretlen okból ­ide csúszott át Bajza is az előző kategóriából. 12 Dessewffy elveihez hasonló megfontolások érvényesültek azokban a körözvényekben, amelyeket elsősorban a Petőfi-kutatás tárt fel, és amelyeknek első hulláma 1849 januárjára esett, amikor a főváros elfoglalása után Windisch-Grätz már a megtorlásról gondolkodott. Mivel a sze­mélyleírásos körözvényeknek német, lengyel, román változatát is­merjük az adott nyelvterületekről, sőt felbukkant egy változata a berlini rendőrség által kiadva Mühlhausen város levéltárában is, úgy tűnik, valamennyi lehetséges menekülési útvonalat igyekeztek velük lezárni. (Ez az a körözvény, amelynek egy példánya az erdé­lyi téli hadjáratban Petőfinek is kezébe került, aki sajátkezű kom­mentárokkal kísérte - egyébként valóban - hibáktól hemzsegő sze­mélyleírását.) Petőfi mellett Táncsics Mihály szerepelt előkelő he­lyen, mint országgyűlési képviselő és népfelvilágosító lapszerkesz­tő. („Deputirter des letzten Landtages für Siklós und Rédacteur eines ungarischen Blattes zur Aufklärung der Landleute"). 13 A má­12 Andics Erzsébet:/! nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848­49-ben, Bp. 1952. II. 199-210. 15 Petőfi-adattár /.. gyűjtötte, s. a. r. és a jegyzeteket írta Kiss József, Bp. 1987. (Fontes 1 1.) 309-310., 413. (a 15. sz. képmellékleten a falragasz hason­másával); Petőfi-adattár HL, gyűjtötte, s. a. r. és a jegyzeteket írta Kiss József. Bp. 1992. (Fontes 15.) 274. [A továbbiakban: PAt.] A Petőfi kommentálta pél-

Next

/
Thumbnails
Contents