Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

Az 1839-1840. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

szággyűlés erőszakos feloszlatásának lehetősége is felmerült, de Deák Ferenc, átlátva egy ilyen lépés következményeit, nem kívánta túlfeszíteni a húrt, és lényegében „hazaküldte" Baloghot, így oldva fel az egyre élesebb konfliktushelyzetet. Közben az alsótábla rövid időn belül l6-szor is szorgalmazta a felsőtáblán a főrendeknél a Wesselényi ügyével, azaz a szólásszabadság sérelmével kapcsolatos jogvédő felirat felküldését Bécsbe, ám azt a főrendek minden alkalommal megakadályozták. A következő, 17. eredménytelen kísérlet után Deákék a nemzethez és Európához fordultak üzenetükkel, melyben kiemelték, hogy a szólásszabadság elleni támadás erőszakon alapul és törvényellenes. Az ellenzék Deák vezetésével arra az elhatározásra jutott, hogy a követek az országgyűlésről hazatérve a megyegyűléseken élni fognak a szabad szólással, és minden ezt akadályozó, törvényellenes kormányzati lépés ellen összefogva intéznek a kormányhoz sérelmi feliratokat.

2 Az országgyűlés feloszlása után azonban újabb perekre került sor: az országgyűlési ifjak vezéralakjait, Lovassy Lászlót és három társát - akik társalkodási egyletükben republikánus elveket is hangoztattak - letartóztatták és elítélték. E lépés is az ellenzék szétzúzását szolgálta, hiszen az ifjak minden politikai lépésben nyíltan támogatták Deákékat. A megyék sorra tiltakoztak Bécsben az újabb jogsértő perek ellen, delegációk indultak a kormányhoz, ám nem fogadták őket. Kossuth Lajos kéziratos, a cenzúrát taktikusan kikerülő Törvényhatósági Tudósításai révén az ellenzék országszerte értesült a történtekről, és ennek köszönhetően összehangoltan, erejét megsokszorozva léphetett fel. Bécsnek azonban erre is volt válasza: Kossuthot is letartóztatták 1837. május elején. Az ő hűtlenségi pere tovább élezte a konfliktust,

3 a megyei fórumokon keményen fellépő ellenzékiek közül mintegy 30 politikust perelt be a királyi tábla. Az ellenzék elleni kemény fellépés frontálissá szélesedett. A sérelmi feliratokban, megyei küzdelmekben a Deák által kimunkált alapelveket követte az ellenzék. Eszerint a szólásszabadság alapvető jog; szóban, közgyűlési beszédben hűtlenség nem követhető el, közgyűlési beszédért legfeljebb a megyei ügyész indíthat pert (a királyi tábla tehát nem); az uralkodó és a kormány nem azonos; Magyarországon nincs összeesküvés, nincs forradalmi törekvés; a levelezés szabadsága (Kossuth levélként terjesztette az Országgyűlési Tudósításokat) pedig ugyancsak alapvető alkotmányos jog. 1837-1838 folyamán kialakult az ellenzék stratégiája a következő országgyűlésre: e szerint semmiről sem tárgyalnak addig (a királyi prepozíciókról sem), amíg a kormány nem ad jogorvoslatot. Ha pedig ez nem hozna 2 Deák Ferenc beszédei. S. a. r.: Kónyi Manó. Bp., 1903. I. 257. 1 Kossuth Lajos iratai 1837 május-1840 december. S. a. r.: Pajkossy Gábor. Bp. 1989. (Kossuth Lajos Összes Munkái VII.). 69., 71., 83., 116., 129.