Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)
PORTRÉK A REFORMKORBÓL
kőzik, ám a törvénysértés éppen a legnagyobb rendetlenség. A kinevezett főispán törvényes joga csak a törvényesség felügyelete, s nem a megyei élet kormányozása - ez csakis a választott alispán jussa lehet - folytatta, majd azt, hogy a főispáni helyettesek erős katonai kísérettel léptek fel a megyékben, külön is sérelmezte, utalva az egyre véresebb közgyűlési csatákra, mint következményekre. 53 A kétéves harcot Zemplénben végül is - vereségek után Kazinczyék nyerték. Az 1847. szeptemberi közgyűlésen a többség elítélte az adminisztrátori rendszert és az országgyűléshez óvást terjesztett be. 54 Az 1847 végén induló országgyűlést az ellenzék is, a kormányzat is sorsdöntő csataként várta. Kazinczyék Zemplénben még „szabadcsapatot" is szerveztek fiatalokból. Megalakult Kazinczy Gábor vezetésével, Andrássy Gyula és többek tevékeny részvételével a „Szegénylegény Társulat" - a követutasító, illetve követválasztó közgyűlések erőteljes, bármilyen kofteskedéstől vissza nem riadó befolyásolása érdekében. Kazinczy azonban túllőtt a célon: ki akarta sajátítani, saját irányítása alá vonni a megyei ellenzéket, kirekesztve abból az ellenzék országos tekintélyű, több országgyűlésen is remeklő, köztiszteletben álló vezérét, Lónyay Gábort, aki neki is - mint láttuk - segítőkész, atyai támogatója volt... Amikor ezt a szemére vetették, azzal reagált: mindenki beléphetett a társulatba, aki ellenzéki, aki pedig se tettleg, se pénzzel nem segít (Lónyayra is utalt), az magát rekesztette ki... Az ellentmondásos természet, jellem, a hiúság és ambíció ismét utat tévesztetett Kazinczyval. Ezen az sem változtatott, hogy a Társulat vezetésével és Andrássy Gyula radikalizmusával (és pénzével) Ung megyében, nagy verekedések után, az ellenzékiek győzelmét harcolta ki. Valamint Zemplénben is sokat tett a reformpárti követutasításért. 55 Kazinczyék azt is híresztelték, hogy maga Kossuth indul követjelöltként szülőföldjén, gondolván, hogy akkor Lónyay visszalép. Végül is a manőver nem sikerült, az ellenzéket sem lehetett megosztani - s Lónyay Gábor és Andrássy Gyula (aki kiállt Lónyay mellett) lett a megye követe. 56 Ami az ellenzéki vezérkar és Kazinczy kapcsolatát illeti: Kossuthot bebörtönzésétől kezdve tisztelte, mindenben támogatta, a Pesti Hírlapban tudósítások sorával segítette. Amikor a zempléni közgyűlés Hont levele kapcsán arról tárgyal, hogy Kossuthot támogatni kellene, hogy az újságírói pályán maradhasson, Kazinczy egyebek közt így szólt: „...Kossuthot, kit e megye szülöttjéül büszke ölelni s kiben a közérdek ...az ikerhaza fénycsillagát tanulta v A tanulmány: ELTE Kt - H 90. 51 Z. Közgy. 1847. szeptember 13/1427. ^ Szemere Miklós írása és Kazinczy válasza: MTA Kt - 2 r - 86. Bajusz József: A zempléni Szegénylegény Társulat. In: Adalékok Zemplén Megye történetéhez(AZt). 1899- 2825íl Péchy adminisztrátor István nádorhoz. 1847. október 14. In: Barta István (szerk.): Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen (Kossuth Lajos Összes Munkái XI.). Budapest, 1951. 205.