Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

san írt a törvényeket semmibe vevő királyi ítélőmester döntéseiről.

8 Amikor pedig 1837. május elején Kossuth Lajost is letartóztatják és hűtlenségi perbe vonják - mivel királyi parancsok ellenére is terjesztette a cenzúrát szellemesen megkerülő, „levél" formában, sokszorosítva terjesztett lapját (Törvényhatósági Tudósítások) - nagyban elősegítve a megyék ellenzéki csoportjainak informáltságát és összehangolt működését, vállalva a letartóztatás lehetőségét is, Kazinczy Gábor társaival együtt ajánlkozott Kossuth betiltott lapjának folytatására.

9 Ezt követően időnként hazatérve Zemplénbe, részt vett a Kossuth ügyében állást foglaló, feliratokban tiltakozó közgyűléseken. 1837. július 20-án életében először szólalt fel a sátoraljaújhelyi közgyűlésen (19 éves) támogatva a bebörtönzött Kossuth családja megsegítésére Wesselényi által indított gyűjtést.

10 1836-1837-ben, a nemzeti jogvédő harc idején egyébként zömmel Pesten tartózkodik, Benyovszky Péternél - Wesselényi és Kossuth védőügyvédjénél - patvarista. Nem utolsó lehetőség volt ez a tanulásra és fejlődésre jogászként, politikusként.

11 A '30-as évek végén Kazinczy Gábor a vezére az egyre több fiatal, radikális gondolkodású íróból, költőből, illetve későbbi jeles politikusokból álló körnek. Házánál rendszeresen tartott estélyeket, összejöveteleket. Másik gyülekezési helyük az 1837-1838-ban sokat Pesten időző Lónyay Gábor lakása volt, amit Kazinczy - akinek Lónyay Gábor nem csak atyai jó barátja, támogatója, tanítója, hanem sógora is volt - második otthonának tartott. Később amikor már sokan voltak - székhelyüket áttették a Privorszky Kávéházba (a későbbi Pilvaxba) -, ahol 22 lapot olvashattak és élvezhették a rátermett tulajdonos és vonzó, kedves felesége vendéglátását is. A fiatalok megbeszélték olvasmányaikat, eszmét cseréltek a politikai helyzetről - amit megkönnyített az, hogy Lónyaynál a reformellenzék színe-java is gyakran megfordult. 1839 vége felé a körnek már mintegy 50 tagja volt, köztük Obernyik Károllyal, Kerényi Frigyessel, Erdélyi Jánossal, Kovács Lajossal, Stuller Ferenccel, Vachott Sándorral és Imrével, Szontagh Pállal, Tóth Lőrinccel, Szigligeti Edével és Egressy Gáborral. Kazinczy ekkor állt élete egyik csúcspontján: kiválóságok fogadták el vezérszerepét, s ő sokban inspirálta őket - pl. ösztönzi nyelvtanulásukat, Erdélyit népköltészeti tanulmányra, Egressyt dramaturgiai kézikönyvre, Szigligetit színművek írására biztatja eredményesen. Jó érzéke volt a tehetséH Kazinczy Gábor levele Erdélyi Jánoshoz. 1838. április 14. In: T. Erdélyi Ilona (s. a. r.): Erdélyi János levelezése I. Budapest, I960. 35. 9 Magyar Országos Levéltár (MOL) Magyar Kancelláriai Levéltár, Informations-protokolle der Ungarisch-Siebenbürgischen Section. (Infprot.), 1837-18/2. Kazinczy mellett szerkesztőül ajánlkozott még Harsányi Pál, Varga Lajos, Lukács Lajos. "'Kazinczy Gábor levele Bajza Józsefhez. 1837. augusztus 6. ELTE Könyvtára, Kézirattár (Kt) H 94.; Gál: i. m. 23. "T. Erdélyi: i. m. 22.