Erdész Ádám - Á. Varga Gyula: Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból (Gyula, 2004)

PORTRÉK A REFORMKORBÓL

tárgyak sürgetését, és úgy kell ezt más tárgyakkal összekötni, hogy a méltóságos főrendeknek ellenkezése ebben gátot ne vethessen." A Metternich-féle terrorpolitika nem állt meg. 1836-ban az országgyűlés után letartóztatták Lovassy Lászlót és három társát, az országgyűlési ifjúság vezetőit. Bűnük az volt, hogy megalakították az országgyűlésen jelen lévő joggyakornokok egyletét, s ott radikális hangon tárgyaltak, időnként köztársaságpárti elveket is hangoztattak. Lovassy 10 évet kapott a koncepciós per végén. 1837. május elején börtönbe került Kossuth Lajos is, aki kormányzati tiltás ellenére is folytatta Törvényhatósági Tudósítások c. kéziratos, levélformában terjesztett, s így a cenzúrát kijátszó lapját, mely a reformellenzék hatásos informátora és szervezője lett. Felbolydult az ország; a perek ellen egyre több megye tiltakozott, deputációk mentek Bécsbe, de hiába. Sőt, a Wesselényi és az ifjak perei ellen kemény, a kormányt bíráló szónoklatokat tartó politikusok közül harmincat ugyancsak politikai perbe fogtak. 1839 februárjában, már a közelgő országgyűlés előtt Wesselényit három, Kossuthot négy évre ítélték; mivel a vádak főbenjárók voltak, az enyhe ítéletekkel a bíróság maga kérdőjelezte meg a királyi ügyész vádjait. Deák már 1836-1837-ben világosan megfogalmazta az ellenzék alapkövetelését a következő országgyűlésre: a kormányzat adjon jogorvoslatot, a törvénytelen pereket és ítéleteket semmisítse meg, s amíg ez meg nem történik, az alsótábla semmi mást ne tárgyaljon. Ugyanakkor a jogvédelem magabiztos alapjáról jelezte: kész a kompromisszumra is. 1839 februárjában Bécsbe utazott. Órákon át tárgyalt Metternichhel, és más vezető hatalmasságokkal, magával az uralkodóval is. Jelezte, hogy elfogadna egy olyan amnesztia rendeletet, amely az ellenzék jogérzékét nem sérti. Remélte, hogy Bécs - a nemzetközi helyzet nehézségei, a keleti válság éleződése idején - békejobbot nyújt, s így lehetőség lesz a nyugodt törvényhozásra. De azt leszögezte: az ellenzék jogot fel nem ad. Az országgyűlést megelőző követválasztások és a követutasításokat tárgyaló közgyűlések a megyékben feszült hangulatban folytak. Főispánok és főispáni helyettesek manipulációkkal és törvénytelen húzásokkal, befolyással üzérkedve, korteseket fizetve elérték, hogy az ellenzék egyes jeleseit kibuktatták a választásokon. Néhány megyében a közgyűlésen, illetve környékén halottak jelezték a harc elfajulását. Még fenyegetőbb volt az, hogy egyre több megyében hódított az ún. mérsékelt ellenzékiség. Eszerint a szólásszabadsági sérelmet nem kell a tárgyalások feltételéül szabni, elég kegyelmet kérni, és a sérelmeket más törvényjavaslatokkal együtt felterjeszteni. A kegyelemkérés természetesen a bírói ítéletek elfogadásával, jogfeladással volt azonos. Az induló országgyűlésen, Pozsonyban Deákot kellemetlen meglepetés várta. Kiderült, hogy a megyei utasítások közül mindössze hat állt a jogor-